Sokan teszik fel a kérdést, hogy „whiskey vagy whisky” a helyes forma. A válasz meglepően egyszerű: mindkettő helyes, csak nem ugyanott.
A „whisky” írásmódot Skóciában, Kanadában és Japánban használják. A „whiskey” változat Írországban és az Egyesült Államokban terjedt el. A különbség történelmi eredetű, és nem minőségi kérdés.
A két írásmód nem jelent automatikusan stílusbeli eltérést, de gyakran együtt jár bizonyos hagyományokkal. Az ír és amerikai whiskey-k általában lágyabb, édeskésebb profilúak, míg a skót és japán whiskyk sokszor komplexebbek, határozottabb stílusúak.
Fontos tudni, hogy az elnevezés önmagában nem árul el mindent. A gabonaösszetétel, az érlelés és a lepárlás módja sokkal többet számít, mint az, hogy van-e „e” betű a szó végén. (és természetesen az írásmódban vannak kivételek is)
Oktató sorozatunk előző részében megismerkedtünk a malátázás folyamatával, és sok érdekes dolgot tudtunk meg az árpáról, tőzegről és a körülöttük zajló eseményekről. Ma folytatjuk utunkat a pohár felé, és megismerkedünk a malátától az üstig tartó folyamatokkal.
Az erjesztési folyamat végére elkészül a wash. Ez egy 6-8 százalék körüli alkoholtartalmú, „sörszerű” malátalé, amelyet a tárolókádakból a lepárlóüstökbe pumpálnak.
Whisky Akadémia sorozatunk 6. részében a skót whisky történetének kezdetével foglalkozunk. Eddigi számainkban végigjártuk a whiskykészítés összes lépését, és megtudtuk, hogyan válik az árpa az „élet vizévé”. A következőkben betekintést nyerünk a múltba, és megismerjük, miként vált a whisky a világ egyik legnépszerűbb italává.
Whisky Akadémia sorozatunk 7. részében a skót whisky történetének napjainkig tartó fejezetét kísérjük nyomon.
Whisky Akadémia 8. részében ellátogatunk az össes skót whiskyrégióba.
Whisky Akadémia sorozatunk 9. részében megismerjük a single malt whiskyt és a blended whiskyt, és többek között megtudjuk, mit jelent a single cask és cask strength kifejezés.
