Whisky Akadémia 09. - Single malt vs Blended vs Blended Malt

2013. 08. 01. 14:01:57

Mielőtt elmerülnénk a malátawhisky definiálásban, válaszoljunk meg két fontos kérdést.

Mi a whisky? És mi az a maláta?

A whisky, avagy az "élet vize" gabonapárlat, amelyet minden esetben tölgyfahordóban érlelnek. Tulajdonképpen a gabonát első körben „sörré” főzik, majd vodkává párolják, végül whiskyvé érlelik. Bár ez eléggé sarkított megközelítés, de nagyvonalakban erről van szó. Az eljárás minden whiskylepárlóban azonos, azonban a fő alkotóelem, a gabona eltérő lehet.

Így érkezünk el a malátawhiskyhez, mivel ez a fajta ital kizárólag egyfajta gabonát tartalmaz, mégpedig malátázott árpát. Az árpaszemeket elkezdik csíráztatni, hogy a bennük lévő keményítő cukorrá alakuljon. Vigyázni kell, nehogy a csírázási folyamat teljesen lejátszódjon, mivel a szemekben fejlődő növény „megenné” a cukrot. Az árpaszemek malátázását a megfelelő időpontban hő segítségével megállítják. Így elkészül a maláta.

A kevert whiskyktől eltérően, a skót malátawhisky egyetlen lepárló, kizárólag malátázott árpából készülő whiskyje, amelyet rézüstben, általában kétszer – Írországban háromszor – párolnak le, és amely az aromák igen széles skáláját tárja elénk.

Előfordul, hogy több lepárló malátawhiskyjét keverik össze. De az már teljesen más műfaj. Ez az úgynevezett vatted, más néven pure malt vagy blended malt, köznyelven kevert malátawhisky. De erről majd a következő részben.

Természetesen nem csak a skótok kiváltsága a single malt whisky. Írországban, Japánban és a világ egyéb részein is gyártanak malátawhiskyt. Készítsék bárhol a világon, a lényeg ugyanaz. Egyetlen lepárló, kizárólag árpamalátából készülő whiskyje a single malt whisky.

Persze számos single malt kerül kevert whiskykbe. Ez nem is csoda, hiszen a malátawhisky karaktere adja meg a blended whisky végső ízvilágát. A skót whisky jól elkülöníthető régiókra osztható. Lowlandra a könnyed, virágos, füves jegyek, a szigeteki whiskykre a tőzegesebb, sós tengeri hatások a jellemzőek, Islay szigete pedig külön régióként, a füstös maltok hazájaként van jelen. Highland ad otthont a legtöbb lepárlónak, amelyen belül megkülönböztetjük a Speyside whiskyrégiót, ahol a legkoncentráltabb a lepárlók száma. Valódi változatosság jellemzi az itt készülő whiskyket: komplex gyümölcsös, mézes, diós és olajosabb karakterű italok egyaránt megtalálhatók.

Azt azért említsük meg, hogy egy lepárlón belül a tárolóházban lévő hordók tartalmát szokták keverni, bár ezt valójában házasításnak hívják. Ettől a készülő whisky még single malt lesz, hiszen egy lepárlón belül maradtunk és kizárólag malátawhiskyvel dolgoztunk. A házasítás mint eljárás azért fontos része a malátawhisky-gyártásnak, mivel így őrzik meg a minőséget, és a különböző hordók elegyítésével érik el ugyanazt az ízvilágot. Fontos megemlíteni, hogy egy bolt polcán lévő whisky kora a benne lévő legfiatalabb párlat korával egyezik meg.

A single malt whiskyk magas minőségét és párját ritkító ízeit különböző módokon, még magasabb szintre lehet emelni. Ilyenek például a változatos single cask kiadások.

A single cask, vagyis egyhordós kiadás annyit tesz, hogy az éppen aktuális palackozást kizárólag egy hordóból töltik. Ettől sokkal zamatosabb és nem utolsó sorban teljesen egyedi palackozást kapunk. Az ilyen palackok páratlan ízélményeik mellett a gyűjtők nagy kedvencei.

 A single cask kistestvére a small batch, amely egy válogatott hordós kiadás. Ebben az esetben ugyan nemcsak egy hordót palackoznak le, de azt a kevés (small) mennyiséget, amellyel dolgoznak, nagyon nagy gonddal és szakértelemmel válogatják, így a small batch kiadások is egyediek és zamatosak lesznek.

Az ismertebb cask strength, vagyis hordóerősségű kiadások szintén közkedveltek, mind a fogyasztók, mind pedig a gyűjtők körében. A hordóerősségű palackozás annyit tesz, hogy az érlelést követően nem hígítják friss forrásvízzel a whiskyt, hanem meghagyják alapállapotában.

A palackozás előtt visszahígított whiskyk alkoholfoka általában 40, 43, 46 százalékos szokott lenni. Ezek az úgynevezett standard alkoholfokok. Természetesen a – hígítás nélküli – hordóerősségű whiskyk jóval kisebb mennyiségben kerülnek palackozásra. Így a hordóerősségű kiadások rendszerint drágábbak társaiknál.

Azt tegyük még hozzá, hogy a single cask és a cask strength kiadások nem csak single maltok esetében fordulnak elő. Ahogy a világ különböző tájain gyártanak malátawhiskyt, úgy a válogatott, egyhordós és hordóerősségű kiadások is napvilágot látnak Skócia tájain kívül. Amerikában a cask szó helyett általában a barrelt használják.

Bár nem a single malt whiskyk adják a világ whiskyfogyasztásának nagyobb hányadát, de semmi kétség afelől, hogy a malátawhiskyk a whiskyipar krémjébe tartoznak.

A skót malátawhiskyt szobahőmérsékleten, jég nélkül ajánljuk fogyasztani. Adjunk az italnak időt, levegőztessük! Akár néhány csepp vízzel is hígíthatjuk, hogy még jobban kinyíljanak az aromák kóstolás közben. Élvezzük ki a zamatokat, aromákat hosszan, lassú kortyokban.

Továbbhaladunk, és megismerkedünk a blended, vagyis a kevert whiskykkel. Hogy teljes legyen a kép, kitérünk majd a vatted, más néven pure/blended malt, köznyelven kevert malátawhiskyre is.

De elsőnek tisztázzuk, hogy miért „kevert” a blended whisky.

Nem meglepő módon a kifejezés az angol blend, vagyis keverni szóból származik. Az elnevezés jól tükrözi a blended whisky gyártásának egyik legfőbb lépését, a keverést.

A blended whisky nem más, mint több lepárló maláta- és egyéb gabonawhiskyjének nagy szakértelemmel történő összekeverése. A blended whisky alapjául szolgáló single malt whiskyt fingerprint maltnak, vagyis ujjlenyomatnak hívják. Ez a keverék karakterének legmeghatározóbb alkotóeleme. Meghatározó, ám az arányok nagyon fontosak. Amennyiben több malátawhisky kerül az italba, úgy sokkal karakteresebb lesz a végtermék. Viszont, ha az italban egyéb gabonawhisky dominál, akkor lágyabb, krémesebb ízekkel gazdagodik a whisky.

 Joggal tehetjük fel a kérdést: Mégis hányfajta whiskyből kevernek ki egy blended whiskyt? A kérdésre nincsen egyértelmű válasz. Ahányféle kevert whisky, annyiféle recept. Például az idősebb korosztály kedvelt itala, a VAT 69, hatvankilenc különböző whiskyből lett megalkotva. De ebben a szakmában nem a mennyiség a lényeg.

A blending, avagy keverés a keverőmester irányításával és folyamatos ellenőrzésével történik. Az ő érzékeire, tapasztalatára és szaktudására van bízva, hogy az adott whisky mindig ugyanolyan karakterű, ízű és színű legyen.  A keverés mindig titkos receptek alapján történik, amelyet csak a mester és egy-két tanítványa ismer. A recept, vagyis az összetevők aránya olykor módosulhat, hiszen a blended whiskyt alkotó maláta- és gabonawhiskyk minősége és jellemzői évről-évre változhatnak. A szakmában nem szokatlan, hogy ugyanazt a blended whiskyt kissé másképp készítik, hogy megtartsák eredeti karakterét.

A blended és a single malt whiskyk közötti kategória, az úgynevezett blended malt whiskyk. A pure/vatted malt, vagyis kevert malátawhisky előállítása hasonlatos a blended whiskykéhez. Azonban itt, csak malátawhiskyt használnak fel. A kevert malátawhisky több lepárló, kizárólag malátawhiskyjének mesteri elegye. Sokan nem is tudják, de a 15 éves Johnnie Walker Green Label is a blended maltok közé tartozik.

De számos kiváló kevert malátawhiskyt tart számon a whiskyvilág. Ilyen közkedvelt ital például a Big Peat, amely kizárólag Islay szigeti lepárlók malátawhiskyjét tartalmazza. Vagy a japán Nikka cég pure malt kiadásai, amelyek két különböző karakterű lepárló – virágos és tőzeges – jegyeit zseniális összhangban tárják elénk.

A világ legismertebb whiskymárkái közül jó pár a blended whiskyk soraiból kerül ki. Érdekes tény, hogy a kevert whiskyk Skócia whiskyiparának több mint 90 százalékát teszik ki. Híres kevert whisky például a Johnnie Walker, a Ballantine’s vagy a Chivas Regal. De számos, inkább csak a hazájában ismert, kiváló blended whisky is létezik. Ilyen a Catto’s vagy Winston Churchill egyik nagy kedvence, a Hankey Bannister.

Mitől nyerte el a nagyközönség kegyét a blended whisky?

A keverés célja olyan új, változatos ízű skót whiskyk előállítása, amelyek a hagyományos módon – csak malátawhisky vagy csak gabonawhisky készítésével – nem voltak megvalósíthatóak. Az így keletkezett lágy és selymes ízvilágú ital hamar a fogyasztók kedvencévé vált világszerte. A legtöbb ma ismert kevert whiskyt forgalmazó cég az 1860-as esztendő körül jött létre, amikor a skót állam szatócsboltra szóló engedélyeket adott ki. Ez az engedély tette lehetővé, hogy a kiskereskedők mind több és több emberhez eljuttassák italaikat. Nagy előnyük volt még, hogy korjelölés nélküli palackozásaik kedvező áron voltak elérhetőek. Ezáltal a szegényebb néprétegek is elkezdték fogyasztani a whiskyt. Másik nagy előny volt, hogy a blended whiskyt árusító személyek saját nevüket írták a palackra, így garantálva a minőséget. A 19. század végére a kevert whisky iránti kereslet annyira megugrott, hogy számos új lepárló nyitotta meg kapuit. Az új üzemek legfőbb feladata az volt, hogy értékes nedűvel járuljanak hozzá a blended whiskyk készítéséhez.

A folyamat nem állt le. Mára nincsen olyan étterem, bár, vagy kávézó a világon, ahol ne ihatnánk egy dram skót kevert whiskyt.

Sok – a témával foglalkozó – cikkben olvasni, hogy míg a single malt whisky gyártása a hagyományon és a tudáson alapszik, addig a blended whisky keverése igazi művészet.

Tartalomhoz tartozó címkék: Whisky és Whiskey