Mindig örültem, amikor a kóstolókon, rendezvényeken felbukkantak az ismert arcok, a megszokott törzsvásárlók. De legalább ennyire örültem, amikor új arcokat, fiatalokat láttam hasonló csillogással a szemükben. Hiszen idővel belőlük is ismert arc, hűséges törzsvásárló lett – így járulva hozzá a minőségi whisky- és italkultúra mind szélesebb megismertetéséhez. Kiss Ricsi, a Budapest Whisky Társaság egyik alapítója is ilyen lelkes fiatal.
Mikor és hogyan kedvelted meg a whiskyt?
Nagyjából 5 éve szippantott be a whisky világa, amikor egy baráti összejövetelen – ahol megpróbáltunk „komolyabb" tételeket kóstolni – rádöbbentem, hogy mennyire hiányos a tudásom az ital kapcsán: nemcsak a gyártási technológia, de a világban elérhető kínálat, az alapanyagok fajtái és az alapfogalmak terén is.
Abban biztos voltam – és ezt a mai napig töretlenül vallom –, hogy szeretnék fejlődni ezen a téren, és megérett az ízlésem, az ízlelésem és a gondolkodásom arra, hogy kellő alázattal nekiinduljak a komolyabb whiskyzésnek. Egy nagyon kicsi ablak nyílt meg egy végtelennek tűnő új dimenzióra – és azóta egy igen tanulságos és szép utat jártam be, amelyet új barátok, új élmények és lehetőségek gazdagítanak, és amelynek még közel sincs vége, remélem.
Hogyan jellemeznéd a whiskyhez fűződő kapcsolatodat? Gyűjtő is vagy?
A Budapest Whisky Társaság megalapítása
Az elmúlt évek során nemcsak a whiskyt, mint italt ismertem meg sokkal alaposabban, de volt szerencsém belekerülni egy hasonszőrű – a szó jó értelmében a whiskyt szintén hobbiként kezelő – közösségbe, amelyben úgy éreztem, tudok fejlődni. Volt egyfajta tanulási görbe, amivel igen hamar kimerítettem az online térben elérhető minőségi tudás határait.
Így többedmagammal – akikkel különböző személyes kóstolókon és közös palackvásárlásokon kezdtük egymást jobban megismerni, ahol működött a kémia emberileg és érdeklődés tekintetében is – úgy döntöttünk, formálisabb és offline keretek közé tereljük a hobbinkat. Így alapítottuk meg immár közel 4 éve a Budapest Whisky Társaságot, amely ma 22+1 lelkes, igen nagytudású, a hobbija és a közösen felépített klub iránt teljesen elkötelezett tagból áll.
A Malting Floor – a „keltető"
Az első évek tapasztalatai alapján láttuk, hogy körülöttünk számos olyan ismerős, barát van, akik hasonlóan szeretnék whiskytudásukat fejleszteni és egy jó hangulatú, aktív közösséghez tartozni. Így nagyjából egy éve útnak indítottuk a Malting Floor-t – egy jelenleg közel 20 főt számláló, online formában működő társaságot, egyfajta „keltetőt" az érdeklődők számára. Büszke és hálás vagyok, hogy mindkét klub vezetésében és működtetésében aktívan részt vehetek.
Gyűjtő? Inkább befektető – csak akkor még nem tudtam
A whiskyhez fűződő viszonyom úgy összegezhető: egy újonnan felfedezett hobbi iránti elköteleződés, a befektetett idő, energia és anyagiak mérhetetlen mennyiségű tudást, megfizethetetlen új ismeretséget, barátságokat és pótolhatatlan élményeket eredményeztek. Befektető és gyűjtő is voltam az elejétől – csak akkor még nem tudtam, hogy ez nem csupán a polcomon lévő palackok számáról szól.
Honnan tájékozódsz a mindenkori whiskytrendek felől?
Bevallom, nem vagyok túl olvasott ezen a téren. A mindennapi teendők mellett az általam követett lepárlók és kereskedők információi, publikációi és különböző online tartalmai alapján igyekszem tájékozódni. Szerencsére van pár tucat olyan elvetemült whiskytárs körülöttem, akik felkutatják az arra érdemes tudást – és meg is osztják azt egymással és velem.
Melyek a kedvenc whiskyjeid?
Az évek során sokszor szembejött ez a kérdés, és számomra egyre nehezebb választ adni rá. Minél többféle whiskyt próbálok, annál biztosabban érzem, hogy a Top 5 inkább Top 10 – de lehet, hogy Top 100 lesz.
Aktuális kedvenceim közül, amelyek az én ízlésvilágom szempontjából is meglepőek és maradandó élményt nyújtanak, a Tobermory lepárló tőzegfüstös szörnyetegét, a Ledaig OB kiadásait emelném ki. De ide tartoznak a méltó köntösbe öltöztetett klasszikusok is – mint az Adelphi által palackozott hordóerős Mortlach 2018-ból, vagy a Diageo Special Release sor első hordóerős 8 évese. Ezek mellett állandó szereplők a szekrényemben a belga független palackozó Asta Morris kiadásai, és számos független palackozó Caol Ila kiadása – utóbbival egyszerűen nem nagyon lehet mellélőni.
Melyik(ek) a kedvenc lepárló(i)d és miért?
Az állandó kedvencek közt szerepel a Tobermory / Ledaig, a Mortlach, és az egyik legújabb favorit, az Ardnamurchan. Utóbbi kapcsán nagyon örülök, hogy a lepárló építése és megnyitása óta követhetem a tevékenységüket, és láthatom a whiskyhez fűződő filozófiájuk kiteljesedését – ez egy különleges élmény.
Voltál már whiskytúrán?
Eddig saját szervezésű, Budapest Whisky Társaság-os, vagy baráti whisky klubok által szervezett félhivatalos túrákon vettem részt – de ez a program rendszeres visszatérő lesz minden évszakban. Skócia és néhány álomlepárló meglátogatása természetesen a bakancslistán szerepel.
Voltál külföldi és magyar whiskyrendezvényeken?
Sok klubtársammal és ismerősömmel szemben ezen a téren hátrányban vagyok – mondhatni junior számítok. A 10. hazai Whisky Show volt a harmadik komolyabb rendezvényem. Viszont itt sikerült nemcsak vendégként, de a pult túloldalán is kipróbálni magam – a WhiskyNet csapatával kialakított együttműködésnek köszönhetően. A különböző utazási korlátozások feloldását követően elsődleges cél több külföldi Show-n való részvétel, és nagyon valószínű, hogy a hazai eseményeknek is látogatója maradok.
Érdekelnek más prémium párlatok?
Az új ingerek hatására jelenleg a rumok világában való alaposabb elmélyülés van tervben – de amíg a whiskyk terén marad megkóstolatlan palack, addig nem távolodok nagyon el.
Mikor és hogyan találtál rá a WhiskyNetre – és hogyan lettél törzsvásárlónk?
A komolyabban vett whiskys fejlődésem idején, nagyjából 5 évvel ezelőtt találtam rá a WhiskyNetre, mint beszerzési forrásra és mint tudásbázisra. Számomra mindig is hasznosak voltak az egyes italoknál megjelenő értékelések – valós igazodási pontot biztosítottak, főként mikor pár évvel később az értékelést íróval egy asztalnál beszélhettük meg a tapasztalatokat.
Törzsvásárlóvá is hasonlóan megfontolt, de biztos úton váltam. A malacperselyem gyűlöl már régóta – de mindenkinek nem lehet megfelelni.
— Szatmári Kati & WhiskyNet
