Először a névről
A BETON nem marketingfogás, hanem a leghitelesebb lehetséges elnevezés. 1967-ben, a montreali EXPO világkiállításon a csehszlovák pavilonban a Becherovkát tonikkal kezdték kínálni – és az ital neve a két alapanyag nevének összeolvasztásából született: Becherovka + tonic. Azóta a Beton a cseh és szlovák bárszleng szerves része, és az egyik legismertebbé vált kelet-európai koktél. Az RTD verzió tehát nem egy újonnan kitalált terméket dob piacra, hanem egy hatvanéves klasszikust tölt dobozba.
Ami a dobozban van
Mindkét változat 0,25 literes, 4,5%-os, és az összetétel azonos logikán alapul: 88% tonikalapú, 12% Becherovka Original. A különbség a Grapefruit verziónál annyi, hogy grapefruitlével egészítik ki az alapot, ami citrusosabb és enyhén keserűbb profilt ad. A Becherovka maga húszféle gyógynövény és fűszernövény hideg áztatásával készül Karlovy Varyban.
Original – a klasszikus
Az első benyomás egyértelmű: ez Beton! A Becherovka jellegzetes gyógynövényes, szegfűszeges, fahéjas alapkaraktere azonnal megjelenik, a tonik pedig megnyitja és könnyedebbé teszi. Az ital enyhén édes, enyhén keserű, kellemesen szénsavas. Az Original pont azt adja, amit ígér. Aki most találkozik az itallal először, egy fűszeres, könnyű, nem túl édes longdrinkként fogja érzékelni.
Grapefruit – a modernebb irányvonal
A grapefruit verzió más: nem jobb vagy rosszabb, hanem más. A grapefruitlé citrusossá, enyhén kesernyésebb irányba tolja az italt, miközben a Becherovka gyógynövényes karaktere visszafogottabban jelenik meg. Az eredmény könnyedebb, frissebb hangvételű.
Melyiket válaszd?
Ha a Becherovkát ismered és szereted, az Original a jó választás elsőre. Ha melegebb időben, könnyedebb alkalomra keresel valamit, vagy a fűszeres karakternél fontosabb a frissítő hatás, a grapefruit lesz a jó döntés. Árban nincs különbség: a whiskynet.hu-n ez a kínálat egyik legjobb ár-érték arányú az RTD-k között.
