Gin Akadémia VII. rész: Ginmárkák

Bármennyire is szeretnénk, sajnos több száz jobbnál-jobb ginmárkát nem tudjuk itt felsorolni, viszont – a teljesség igénye nélkül - lássunk egy apró válogatást azok közül, amelyeket szívesen ajánljuk azoknak, akik „fejest akar ugrani” a ginek által nyújtott ízkavalkádba.

Citadelle - 19 gyógy- és fűszernövény ízei egy palackban

Ez a Franciaországból származó ginmárka eredetileg a Dunkirki fellegvárban készült (innen a név), 1980 óta pedig a kiváló minőségű cognacokat és rumokat gyártó Maison Ferrand készíti saját, cognaclepárláshoz használt Charentaise üstjeiben. Ezt a párlatot a szigorú szabályozás értelmében minden évben kizárólag október 1-től március 31-ig lehet lepárolni, különben a végterméket nem lehetne jogilag cognacnak nevezni. Szezonon kívül pedig – az üresedést kihasználva – ezt a kiváló minőségű gint készítik benne, amelynek a 19 gyógy– és fűszernövényt tartalmazó receptjét (ebben a ginekhez ritkán használt gyógynövények is megjelennek, mint például a borsikafű, édeskömény, vagy az ibolya) a cég legendás lepárlómestere, Alexandre Gabriel felügyeli.

A képen látható klasszikus változaton kívül remek old Tom-stílusú gint és egy különleges, tojás alakú hordóban érlelt verziót is kiadnak, aminél a hordós érlelés az alapverzióban domináns citrusízeket háttérbe szorítva a recept többi tagjának ad helyet.

Gin Mare – egy mediterrán gin nyomában

         A modern gines ízvilág e karakteres képviselőjét egy spanyolországi halászfalu kápolnájában készítik. Készítői ’mediterrán gin’-ként reklámozzák, ami cseppet sem hazugság, hiszen fő fűszerei többek között megtalálható a helyi Alberquina-olívabogyó, rozmaring, bazsalikom és kakukkfű. Különlegessége még, hogy a hozzá felhasznált helyi termesztésű citrusokat egy évig hagyják ázni gabonapárlatban, illetve hogy minden hozzávalót külön áztatnak, illetve külön is párolnak le, csupán a végén keverik össze a szigorúan előírt arányok szerint.

Tanqueray  10 – egy régi klasszikus

         Az egyik legrégebbi ginmárkát, a Tanqueray-t Charles Tanqueray  alkotta meg az 1830-as Londonjában. Egyike volt azon első ginkészítőknek, aki London dry és nem Old Tom-stílusú gint készített. Az I. világháború alatt a főzdének csak egy kis része maradt fenn, majd később a márka gyártása átköltözött a cameronbridge-i óriáslepárlóba.

Habár a klasszikus Tanqueray  a maga árkategóriájában abszolút megállja a helyét, a 2000-ben piacra dobott no. 10 verzió külön figyelmet érdemel. Abszolút prémium ginről van szó: egyike volt azon gineknek, amelyben friss citrusokat használtak fel (ebben az esetben lime, grapefruit és narancs) a szokásos szárítottal szemben. Kis eresztésekben készül a külön erre használt kis méretű 10-es számú rézüstben, amelyben először az erőteljes citrusokat párolják le, majd az így nyert párlatot a többi fűszerrel együtt még egyszer lepárolják. Ízében is a citrusok dominálnak, enyhe kamillás beütéssel.

Bobby’s – Kelet és Nyugat izgalmas találkozása

Az indonéziai származású Jacobus „Bobby” Alfons 1950-ben vándorolt ki Hollandiába, ahol rögtön megkedvelte a helyi genevert. Annyira, hogy az otthonról ismert indonéz fűszerekkel ízesítve megalkotta saját ginreceptjét, ami alapul szolgál a róla elnevezett 2014-ben debütált italnak.

A Bobby’s-t a fent említett fűszerek közül az indiai citromfű, szegfűszeg, kubebabors és fahéj teszik karakteressé. Üvege a klasszikus geneverüveg alakját idézi, rajta a híres indonéz ikat-mintával.

Cotswolds  -  ígéretes ízek egy új gintől

         Előző márkánkkal ellentétben a Cotswolds  az egyik legújabb résztvevője a listánknak. 2006-ban Daniel Szor amerikai befektető Angliába költözve beleszeretett a vidéki környezetbe, és a jobbnál jobb whiskykbe. Olyannyira, hogy 2012-ben megalapította saját whiskylepárlóját, ahonnan azóta kiváló italok látják meg a napvilágot. Mint minden újonnan alapított whiskylepárlónál, az első bevételig minimum három évet kell várni, amíg a párlatot whiskynek lehet nevezni. Hogy a tulajdonos ezt a bevételkiesési időszakot kiküszöbölje – több hasonló példát követve –, gint kezdtek el gyártani.

         Hogy megalkossák az ideális receptet, 150 fűszer közül három lepárlómester választott ki kilencet, amelyek a végső receptet alkotják. Ezek közül leginkább a grapefruit és a fekete bors dominál. Lepárlásnál a szokásosnál jóval nagyobb mennyiséget használnak fűszerekből, így a végtermék egy illóolajokban és ízekben rendkívül gazdag ital lesz. Ezt ki is mutathatjuk egy egyszerű kísérlettel: tonikkal vagy vízzel keverve opálos keveréket kapunk.

         A lepárló azóta piacra dobott több jobbnál-jobb whiskyt is, de ne féljünk, ez a szenzációs gin mindig is a kínálat egyik ékköve marad.

Le Gin de Christian Drouin – almaillat a gines palackban

         Hasonlóan a Cotswoldshoz, a normandiai Le Gin se a lepárló fő terméke. A több generáció óta a Drouin család tulajdonában lévő birtokon a világ egyik legjobb minőségű calvadosát gyártják. Aki még nem hallott erről a csodálatos párlattípusról, annak eláruljuk, hogy készítése során magas savtartalmú almákból almabort készítenek, ezt lepárolják, a párlatot pedig hordóban érlelik. Legközelebbi „rokonának” a Cognac nevezhető, ott ugyanezt szőlővel csinálják.

A Drouin  család legfiatalabb sarja, Guillaume kihasználta a gineket szabályozó törvények lazaságát és saját, érleletlen calvadosát használta fel ginje alappárlataként, amiben ezután a boróka mellett annak intenzív almás ízvilágát kihangsúlyozó fűszereket párol le, úgy, mint a fahéj, vanília, mandula, és gyömbér, csak hogy párat említsünk a kilenc alkotóelem közül. Magában a párlatban pedig több mint 20-féle almatípust találhatunk meg.

The Botanist – Islay lenyűgöző ginje  több mint két tucat fűszerből 

         Amikor a világhírű Bruichladdich whiskylepárló becsatlakozott a gin újonnani népszerűsége által keletkezett piaci űr betöltésébe, nagy elvárásoknak kellett megfelelnie, hiszen a lepárló olyan híres whiskymárkák otthona, mint a Port Charlotte vagy az Octomore.  Végül a skót gyökereikhez fordultak: a lepárlónak otthont adó Islay sziget őshonos növényeiből a gin nem kevesebb, mint 22 félét tartalmaz, ehhez pedig csatlakozik 9 klasszikus ginfűszer.

A helyi alkotóelemeket kézzel szedik, a lepárlást pedig egy, a két fő lepárlási módszert ötvöző Lomond-üstben végzik alacsony nyomással, így a folyamat sokkal több időt vesz igénybe. Ennyi összetevő között harmóniát teremteni óriási szaktudást igényel, de a lepárlómesterek sikeresen megbirkózva a feladattal, örök klasszikust alkottak.

Opera  – a magyar kedvenc, magyar tájak fűszereiből

         Magyarország első világszínvonalú, prémium ginjét Újpesten készíti Dámosi Bálint és csapata. Két év felkészülés és tanulás után végül 2018 áprilisában kapták meg az engedélyt lepárlásra. A lepárló alapításánál egyértelmű céljuk volt: egy kimagasló minőségű, a London Dry típus előírásainak megfelelő gint alkotni, amely egyúttal származási helyét is tükrözi. Ennek értelmében – a világon egyedi módon –  egy pálinka lepárlására használatos üstöt alakítottak át, hogy ginlepárlásra is alkalmas legyen, az alappárlat pedig Magyarországon, magyar kukoricából készül.

         A receptet tekintve is sikerült álmaikat megvalósítani: borókájukat a Kiskunsági nemzeti parkból szedik és a 11 fűszer között megtalálhatjuk a tihanyi levendulát és a mákot is, amit a világon egyedül ők használnak. Ízében kiemelkedik még a thai citromfű, édesgyökér és kubebabors is.

Nikka Coffey gin – a japánok „citrusbombája”

         A Nikka cég kimagasló minőségű whiskyjeit már az itthoni italkedvelők is a legjobbak között tartják számon. Hazai piacra már régebb óta gyártottak gint és vodkát is, nemrég pedig megalkották ezt a nemzetközi piacra szánt gint is.

         Készítésénél nagy hangsúlyt fektettek az alappárlatra, amely egy whiskykészítésre is használt lepárlóoszlopban készül, kukorica és árpa keverékből előállítva. Aki első részünket nem olvasta, ne tévessze meg a gin neve: nem a kávéról kapta, hanem az oszlopos lepárlás kifejlesztésének úttörőjéről, Aeneas Coffey-ról. A Nikka saját, rendkívül nagy méretű lepárlóját 1960-ban importálta, és a Miyagikyo lepárlójában használja azóta is.

         Fűszerek tekintetében egy egészen egyedi, rendkívül citrusos ginről beszélünk, amiben olyan egzotikus, őshonos alkotóelemeket is megtalálunk, mint a sansho bors, yuzu, kabosu, amanatsu and shikuwasa (utóbbi négy mind citrusféle). Ezeket pedig alma hozzáadása egyensúlyozza ki.

The Boutique-y gin company – a függetlenség erénye

         Hazai gin- és egyéb párlatkedvelőknek talán az itt bemutatott márkák közül ez az érdekes nevű a legismeretlenebb. Most viszont „lehullik róla a lepel”: ez a gin a világ első független ginpalackozójából származik.

Aki független palackozó kifejezést először hallja, azoknak említjük meg, hogy (hasonlóan a whisky, vagy rum független palackozókhoz) a kifejezés azt jelenti, hogy a cégnek saját lepárlója nincsen, hanem több lepárló termékeit palackozza, lehetőséget adva a kísérletezésekre. Ez gin esetében lenyűgözően egyedi közös projektekben nyilvánul meg, amelyek némelyike abszolút klasszikus vonalon mozog, több másik viszont pattanásig feszíti a határokat, amin belül a terméket még ginnek lehet nevezni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a végeredmény alacsony minőségű lenne, sőt! Aki izgalmas italokra vágyik, azoknak jó szívvel ajánljuk.

Kínálatukban megtalálunk yuzus, kakaóbabos-narancsos, pörkölt ananászos, füstölt rozmaringos, epres-balzsamecetes, citrusos-uborkás, és extra hosszú ideig érlelt gint is, csak hogy párat említsünk. A palackok mindegyikén pedig Grace J. Ward illusztrátor által rajzolt címke tündököl.

Canaima

Amikor a hazai italkedvelők által már jól ismert venezuelai Diplomátíco rum készítői megalkották saját ginreceptjüket, a Botanisthoz hasonlóan a helyi környezetre helyezték a hangsúlyt. A környező területekről, köztük a Canaima  nemzeti parkból nyolc klasszikus ginfűszer mellé tíz egzotikus, és egy helyi összetevőt választottak, így egy, még soha nem tapasztalt oldalát megnyitva a gin ízspektrumának.

         Az összetevők között megtaláljuk például a kesudiónak, és két pálmafajnak a gyümölcsét, több olyan másikkal együtt, amelyek nevének kiejtése a Laphroaighoz hasonló nehézségű. Ezeket a helyi közösségekkel karöltve gyűjtik be, akiknek ez generációk óta a mindennapi élet része, így támogatva őket. Továbbá az eladásokból származó profit 10%-át a cég az Amazonas-vidék őserdeinek újraültetésére, és egyéb hasonló célok támogatására fordítja.

Edinburgh  ginek

         Az Edinburgh gint a Spencerfield Spirit co. alkotta meg 2010-ben, miután két whiskyjükkel, a Sheep Dippel, és a Pig’s Nose-zal is sikert arattak. 2014 óta pedig Edinburgh központjából érkeznek hozzánk jobbnál-jobb termékeik.

         Érdekesség, hogy sok mai sörfőzdéhez hasonlóan a lepárlási folyamatot bárki megcsodálhatja, aki ellátogat a városközpontban lévő bárjukba, ahol mindenki szeme láttára működik kisüsti, és oszlopos lepárlóberendezésük. Továbbá maga a lepárlás a helyi Heriott-Watt egyetem végzős diákjai által működik, tudásátviteli programjuk részeként.

Maga az ital igazi klasszikus gin-ízvilággal bír, magas minőségben, egy apró skót csavarral, név szerint a helyben is termő csarab, és bogáncs hozzáadásával. Ajánlott még megkóstolni Cannonball  névre keresztelt Navy strength változatukat, és nem utolsó sorban széles ginlikőr-kínálatukat, amelyek között megtalálunk bodzás, rebarbarás-gyömbéres, és vaníliás-szilvásat is.