A lepárló gyönyörű környezetben, a névadó hegy, a Ben Rinnes lábánál fekszik. 1826 óta tartó működése során az üzem több alkalommal is megújult, kezdetben   kényszerű okokból. 1829-ben ugyanis - a lepárlók esetében jóval nagyobb veszélyt jelentő tűzvésszel szemben -, a Benrinnes épületeit egy pusztító áradás miatt kellett újjáépíteni. A legutóbbi átalakítás 1955-ben történt, amelynek eredményeképpen azóta a Springbankhez hasonlóan, speciális, két és félszeres lepárlási eljárással készítik a whiskyt. További érdekesség, hogy a párlatot hagyományos módon, hosszan kígyózó csövek segítségével hűtik le, ezzel segítve a kondenzációt.

A Benrinnes single maltként meglehetősen ritka, a Diageo Flora & Fauna sorozatában megjelent 15 évesén kívül független palackozók kiadásában érhető el.