Normandiában a cider készítés 2000 éves múltra tekint vissza. A 16. századtól a Pays d'Auge (ejtsd: péjdúzs) cider igen nagy hírnévre tett szert, köszönhetően a fejlődő préselési technikáknak, az új spanyol almafajtáknak, és I. Károly angol király normandiai szőlészet ellen hozott intézkedéseinek.

Kellemes szénsavassága, színe és parfümössége miatt a francia királyok egyik kedvenc itala is volt. Minősége és egyedisége folytán a francia eredetvédett státuszt ("Appellation d'Origine Contrôlée) is megkapta. 

A kiváló calvadosairól ismert Christian Drouin ezt a hagyományt viszi tovább. A cider készítése során:

• kizárólag Pays d'Auge-ból (a legjobb termőterület Normandiában és a calvadost tekintve) származó almát használnak. Vagyis az alma a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelő, tradicionális gyümölcsöskertből származik,
• Az almát szüretelés után tovább érlelik a padlásszinten,
• A pép csupán 60%-át préselik ki a maximálisan elérhető 85% helyett,
• A leszedett almát pürévé darálják, majd kipréselik a levét.
• Az almalé hamar erjedni kezd, a természetes erjedés eredménye az almabor, vagyis a cider.
• a félszáraz cidert (demi-sec) 3%-on, a száraz (brut) cidert 4%-on palackozzák,
• a cider a palackban tovább erjed, ekkor alakul ki gyengéd szénsavassága.

Az így kialakuló természetes ital könnyed, frissítő élvezetet ígér. Frissen fogyasztva, boros pohárban ajánljuk fogyasztani, fehér húsokhoz, halhoz illik leginkább. 

Annak érdekében, hogy garantálni tudják az ital nagyobb stabilitását (mivel „élő” italról van szó, amely az erjedés okán változik a palackban), az export piacokra gyakran ezt a pasztörizált verziót szállítják.