A WhiskyNet webshop menedzsereként rengeteg történetet hallottam és olvastam már a nagynevű skót lepárlókról, de amikor whiskykedvelőként ott áll az ember egy „újjászületett legenda” előtt, teljesen más dimenzióban tapasztalja meg, mit jelent a történelem és a modernitás találkozása.
Az első állomásunk a Rosebank Distillery volt, amelyet sokan a Lowland-whiskyk koronázatlan királyának tartanak. A lepárló több mint kétszáz éves múltra tekint vissza, de 1993-ban végleg bezárták kapuit, és sokáig úgy tűnt, örökre elveszett a whiskyvilág számára. Az épületek egy részét lebontották, a régi lepárlóüstöket és berendezéseket pedig eladták, így a rajongóknak csak a nosztalgia és a régi palackok maradtak. Rosebank neve idővel legendává vált, amelynek korábbi kiadásait a gyűjtők kincsként őriztek a polcaikon.
A fordulatot az hozta, hogy az Ian Macleod Distillers – amelyhez többek között a Tamdhu és a Glengoyne is tartozik – megszerezte a márkanevet és a területet. 2019-ben bejelentették, hogy újjáépítik a Rosebankot, és nem is akárhol: Falkirk központjában, a Union Canal partján, pontosan ott, ahol annak idején is működött. Az eredeti háromszoros lepárlási módszert, a worm tub kondenzátorokat és a klasszikus lowlandi stílust hűen visszaállították, miközben a modern technológiát is beépítették. Így vált a Rosebank nem csupán egy nosztalgikus névvé, hanem egy élő, újraalkotott hagyománnyá.
Már az épület látványa is lenyűgözött: egyszerre sugárzott patinát és kortárs erőt, mintha maga a whisky is új életre kelt volna. Odabent végignézhettük, hogyan készülnek az első újkori Rosebank whiskyk. Különleges érzés volt ott állni, ahol egykor már történelmet írtak, és látni, hogyan kel újra életre mindez.
A nap egyik fénypontja a látogatás végén következett: részt vehettünk egy exkluzív Tamdhu Experience kóstolón. Ez nem csupán egy hagyományos kóstoló volt, hanem egy interaktív élmény, ahol „megalkothattam” a saját Tamdhu palackozásomat. Számomra ez az egész utazás egyik csúcspontját jelentette: egy palack, amit magam válogattam és palackoztam le, és amely örökre emlékeztetni fog erre a pillanatra.
A délutánt a festői környezetben fekvő Glengoyne Distillery-nél töltöttük, amelyet sokan a „világ legszebb lepárlójaként” emlegetnek. A dombok ölelésében álló épület maga a béke és a nyugalom szigete. A Glengoyne híres arról, hogy a lepárlásban a lassú folyamatokat emeli művészetté – a skót whiskyk közül itt végzik a leglassabb lepárlást, ami hihetetlen tisztaságot és gyümölcsösséget ad a készülő italnak.
A túra különlegessége az volt, hogy kézműves csokoládék társaságában kóstolhattuk végig a legnépszerűbb Glengoyne palackozásokat. A whisky és a csokoládé párosítása egészen új dimenziót nyitott: a csokoládé kiemelt a whiskyben olyan jegyeket, amelyeket önmagában talán kevésbé vettem volna észre. Meglepő volt felfedezni, mennyire tökéletes harmóniát képesek alkotni.
Ezután részt vettünk a lepárlótúrán, amely során újra megérezhettem, mennyire más minden egyes lepárló atmoszférája. A nap végén pedig egy igazán exkluzív élményben volt részünk: elkísértek minket a Vaultba, ahol a legféltettebb hordókat őrzik. Az ottani csend, a vastag falak és a whiskyvel telt hordók látványa olyan érzést keltett bennem, mintha egy titkos szentélybe léptem volna be.
A második nap végére úgy éreztem, hogy a Rosebank és a Glengoyne egymás tökéletes ellentétei és kiegészítői is egyben. A Rosebank egy újjászületett legenda, míg a Glengoyne a lassú lepárlás helyszíne, ahol a hagyomány mindig is töretlenül élt tovább. Whiskykedvelőként mindkettő óriási ajándék volt – és tudtam, hogy az utazás további része még tartogat számomra hasonlóan felejthetetlen pillanatokat.
Másnap újabb izgalmas felfedezések vártak ránk – a harmadik nap egy egészen más whiskyvilág kapuit nyitotta meg előttünk.
