Whisky Akadémia

Whisky Akadémia X. - A skót whiskyrégiók - Speyside

Whisky Akadémia sorozatunk X. részében a Speyside mesés vidékét barangoljuk be.

Bizonyára minden whiskyrajongó hallott már a Skót-felföldön átívelő Spey folyóról, és az annak mentén elterülő vidékről, Speyside-ról. Speyside, a mesés hegyekkel, völgyekkel tarkított térség Highland északi részén, Inverness és Aberdeen városa között nagyjából félúton helyezkedik el. Bár ez a lenyűgöző folyóvölgy a felföldi tájat ékesíti, mégis külön whiskyrégióként tartják számon. A Skóciában jelenleg működő közel száz lepárlónak szinte a fele tevékenykedik ebben a térségben. A speyside-i malátawhiskyk legfőbb jellemzői a könnyed, nyári virágos illat és az elegáns, édeskés íz, legalábbis ami az újkori megközelítést illeti.

A Spey-folyó

Izgalmas és gyönyörű a táj, ahol az ember lépten-nyomon farmokba, lepárlókba, birkákba, majd újra lepárlókba ütközik. Bár itt működik a legtöbb skót whisky-lepárlóüzem, mégis mindegyik megőrizte egyediségét.
Speyside egykor az illegális szeszfőzdék és szeszcsempészek földje volt, majd az úgynevezett whiskyháború végével ebben a régióban született meg a modern skót whiskyipar.
De miért van itt ilyen sok lepárló és miként tudták az egyéniségüket megőrizni?

A Speyside tájain álló lepárlókat igen megviselte az 1781-ben beiktatott rendelet, amely a házi és illegális szeszfőzés gyakorlását tiltotta. A helyzeten csak tovább rontott a tény, hogy újabb tilalmak és szabályozások következtek. Pár év elteltével és néhány új rendelet után már nem érte meg törvényes keretek között készíteni a whiskyt. A lepárlóüzemek sorra rájöttek erre, és az illegális szeszfőzés szinte népbetegséggé vált. Speyside nagy előnye, hogy a látszólag áthatolhatatlan hegyek némi védelmet nyújtottak a szeszfőzőknek és szeszcsempészeknek.
Az 1823-as Scotch Whisky Act változást hozott. A szeszfőzőmesterek fellélegezhettek és újraindíthatták lepárlóikat. Nem kellett sok időnek eltelnie, hogy a vidéken megjelenjenek a fiatal ígéretes tehetségek és beindítsák saját üzemüket.
 

Speyside-i lepárló munkásai a 20. század elején

A „felszabadulást” követően a lepárlók két irányba bontakoztak ki. Voltak, amelyek az új, modern technológiát és módszereket részesítették előnyben, mások megmaradtak hagyományaiknál és a régi, jól bevált eljárásoknál.
Ez a kettéválás versengést eredményezett a kisebb lepárlóüstök nehéz whiskyjei és a nagyobbak könnyebb ízei között. Szerencsére ebből az egészséges versengésből a fogyasztók profitálták a legtöbbet, hiszen az izgalmas, új ízek és a régi, megszokott zamatok egyaránt elérhetővé váltak a számukra.

Ha már Speyside szívében járunk, érdemes kis megállót tartani a Glenfarclas lepárló háza táján.

A Glenfarclas Distillery

A Glenfarclas friss párlatainak titka alapvetően két dologban keresendő. Az egyik a hagyományosan, direkt tüzeléssel fűtött lepárlóüstök. A lepárló megmaradt a hagyományoknál, és fennállása óta csak egyszer próbálta ki a modern, gőzfűtéses módszert. George Grant, akinek a családja immár hat nemzedéken keresztül irányítja a lepárlót, így nyilatkozott:
„…1989-ben próbát tettünk a gőzzel. Végül három hét után feladtuk, és visszatértünk a direkt tűzhöz. A gőz talán olcsóbb, de nálunk laposabb lett tőle a párlat. Mi viszont nehéz whiskyt akartunk gyártani, olyat, amely ötven éven keresztül érik.”

Így el is érkeztünk a másik fontos befolyásoló tényezőhöz, az érlelés helyéhez.
A Glenfarclas összes whiskyje az úgynevezett dunnage, alacsony építésű, zsindelytetős, döngölt földpadlós raktárakban érlelődik. Ez a hagyományos, régies épület egyenletes hőmérsékletet és kiegyensúlyozott érést biztosít a whiskyknek.

Utunkat kissé nyugatabbra folytatjuk, Dufftown városa felé. Speyside ezen részén állítják elő a világhíres single malt whiskyt, a Glenfiddichet. A lepárló 1886-os megalakulása óta a létesítmény elképesztő méretűre duzzadt. Az óriási, 14 hektáros épületkomplexum saját kádárüzemmel, rézkováccsal, palackozóval, raktárral és három lepárlóüzemmel büszkélkedhet.
A Glenfiddich fiatalos whisky, de lepárlójának önellátó képessége ritkaság a mai, modern időkben.

És ha már ritkaságokról esett szó, említsük meg a Benriach single maltját. Speyside régióban a Benriach lepárló volt az első, amely füstös whiskyt palackozott. A térségben egyedinek számító íz, izgalmas újdonság volt a rajongók között. Ma már a Benriach égisze alatt több évjáratban, többféle single malt várja a tőzeges karakterek szerelmeseit.

Látogassunk el a régió észak-nyugati részére, és tartsunk kis megállót a Benromach lepárlóban.
Az 1983-ban bezárt lepárlót a Gordon & MacPhail független palackozó vette meg és indította újra 1994-ben. Azóta jobbnál jobb palackozásokat tudhat magáénak. A kis kézműveslepárló csupa meglepetés.

A Benromach lepárló a 2010-es években

Évjáratos whiskyjei mellett olyan különleges kiadásai vannak, mint az Organic, amely szigorú előírások és ellenőrzések után megkapta a hivatalos bio-whisky besorolást. De többek között van olyan párlatuk is, amely a megszokottól eltérő árpából készül, illetve a füstös ízektől sem riad vissza a lepárló.

Glendronach Distillery

Speyside keleti részén járva ellátogathatunk a GlenDronach lepárlóba. Az üzemet még 1826-ban alapították és egészen 1960-ig megtartotta függetlenségét, amikor is a Teacher’s érdekeltségébe került, majd 2006-ban a Benriach lepárló vásárolta meg. A GlenDronach lepárló single maltjai mind-mind sherryhordós érlelést kapnak. Gyönyörű színük és fantasztikusan kerek ízeik hamar közkedvelt whiskyvé tették ezt a remek párlatot. A gondosan kiválasztott hordókon túl McConnochie igazgatónak a hagyományos eljárások alkalmazása – mint a gereblyézős rendszerű keverőkád – is fontos. Újabb apró, de mégis nagy hatással bíró egyediség, amelytől a régió italai mind mások lesznek. A Gelndronach, Benriach és a Glenglassaugh lepárlók ma már az amerikai Brown-Forman szeszipari óriás tulajdonában vannak.

Az említett öt lepárlón túl Speyside ad otthont többek között olyan híres malátawhiskyknek, mint az Aberlour, Macallan, Cragganmore vagy a Mortlach. De a közkedvelt Chivas Regal fő alapanyagául szolgáló Strathisla single malt whiskyt is ebben a régióban gyártják. 

Sok víz folyt le a Spey folyó medrében, amióta a whiskyipar újra gyökeret vert Speyside-on. És az idő múlásával sok lepárló telepedett le a folyó mentén, mégis mindenki megtalálta a saját stílusát. Az imént említett pár lepárló is jól példázza, hogy egy-két aprósággal is különlegessé lehet válni a régió számtalan whiskyje között.