Whisky Akadémia VIII. - A skót whiskyrégiók - Lowland

Lowland, Skócia legdélebbi whiskyrégiója. A terület Anglia északi határvidékétől a Glasgow-Edinburgh választóvonalig terjed. A Lowland virágos mezőit átjáró szellő, egyedi ízvilágot biztosít az itt érlelt whiskyknek. Főbb jellemzője az enyhe, könnyed, tavaszias karakter. Gyengéd, édes illata, könnyű ízei és jellemzően citrusos lecsengése hasonlóvá teszi az ír whiskey-hez. A hasonló ízvilág nem véletlen. A lowlandi lepárlók – Skócia más régióitól eltérően – hagyományosan háromszoros lepárlással készítik malátawhiskyjüket, amitől az „élet vize” rendkívül könnyed lesz.

A Skót-alföld térképén többnyire bezárt, vagy gabonalepárlókat jelző ikonokat láthatunk. De ez a tény ne tévesszen meg senkit, Lowland még mindig jelentős szerepet tölt be a skót whiskyiparban. De sajnos tény, hogy napjainkra jelentősen megfogyatkozott az itt működő lepárlóüzemek száma. Jelenleg két lepárló üzemel folyamatosan, az Auchentoshan és a Glenkinchie, illetve alkalomszerűen a Bladnoch. Bár egyre ritkábban, de előfordul, hogy független palackozó cégeknél fellelhető még az egyre értékesebb Rosebank, Littlemill vagy St. Magdalene whisky. Mára Lowlanden lényegében kevert (blended) whiskyt állítanak elő.
Ám ez nem volt mindig így!

A 18. században még erőteljes volt a whiskyexport Angliába. A skót-alföldi lepárló-vállalkozások dübörögtek, és jóféle whiskyvel látták el a szomjazó délieket. De Anglia megelégelte a nagy mennyiségű import italt, így magas adókat vetett ki a lepárlókra. Ezek a törvények a lowlandi lepárlókat is alaposan megszorongatták.
Hogy bírják a szigorú adókat, gyorsabban kezdték el termelni az "élet vizét". Ám ez sajnos nem vezetett eredményre. Az előállított szesz égetett volt, így a whisky minősége még a legálisan megszerezhető whisky színvonalát sem érte el.
Miután 1823-ban enyhültek az adók, a lowlandi lepárlók is visszatértek a köztudatba.
Bár voltak apró változtatások…

1827-ben egy új technológia, a folyamatos lepárlás terjedt el Lowlanden. Ezzel a merőben új üsttel (más néven Coffey-lepárlóval), a lepárlók a minőséget megtartva nagyobb mennyiséget tudtak előállítani. Az első ilyen lepárlót a Grange üzemében állították fel. Ezek után Lowland a gabonawhisky-gyártás központjává vált.

De mi történt a lowlandi malátawhiskyvel?

A Lowland – az elhelyezkedésének köszönhetően – kiváló helynek számít az export szempontjából, s ez különösen igaz az angliai kivitelre. Bár a lowlandi malátawhisky hihetetlenül könnyed és megunhatatlan karakterű, sajnos nem tudtak elegendő mennyiséget gyártani. A blended whisky 1853-as megjelenése gyakorlati és jelképes értelemben is összekötötte a whiskykészítés két alapjaiban eltérő módját.
A Coffey-lepárlók már évek óta termelték a gabonawhiskyt, így adott volt, hogy Lowland lepárlói blended whisky készítésébe fogjanak.
Lowland whiskyvilágában bekövetkezett változásoknak is köszönhető, hogy a skót whisky ennyire elterjedt a világban.

Manapság soha nem látott virágkorát éli a skót whisky és míg a 2010-es évek elején mindössze három lowlandi főzde működött, ma már csatlakozott hozzájuk az Annandale, a Kingsbarns, a Daftmill és a ma már kultwhisky státuszba emelkedett Rosebank is újranyit.