Whiskytúrák
Whisky túra Speyside-on
Egy valódi whisky-rajongó számára nem létezhet ’szebb és felemelőb zarándoklat’ a Skócia hegyei között észak felé kanyargó Spey folyó partján található Speyside vidékének bejárásánál.
Az évente megrendezésre kerülő speyside-i Whisky Fesztivál 2008-ban május 1-5 között került megrendezésre, de aki kerülni szeretné az ehhez hasonló mozgalmas rendezvényeket, az is könnyedén el tud tölteni egy hosszú hétvégét, vagy akár egy egész hetet ezen a maga nemében valóban egyedülálló területen. Az úgynevezett Speyside – alig … négyzetkilométernyi - területén a Skóciában jelenleg mûködő, mintegy 95 lepárlóból, 43!!! található (és még 9, ami már nem mûködik!). Beszédes számok, ugye?
Nos, aki eddig még nem szánta rá magát, hogy elinduljon, de a nyár beköszöntével azon a környéken jár, azok számára összefoglaltunk néhány kihagyhatatlan helyszínt, már ami a whisky témakört illeti. Talán segít a döntésben, hogy mit válasszunk a térség 52 lepárlója és egyéb, a témához kapcsolódó nevezetességei közül a rendelkezésünkre álló, nyilvánvalóan limitált időben.
Dalwhinnie (Diageo)
A kelta eredetû ’Dalwhinnie’ szó jelentése: „meeting place/találka hely”, ami jelzi, hogy a lepárló közvetlen szomszédságában található kis település már ősidők óta a környékbeli hegyek közötti hágók csomópontjában épült és máig több útvonal találkozik ezen helyen.
A Skócia legmagasabban és egyik leghidegebb helyén (átlag hőmérséklet: 6C fok, de gyakori a -22C) lévő lepárlója egyben hivatalos meteorológiai állomás is, mely extrém hideg és hójelentéseivel rendszeres szereplője a BBC időjárás jelentéseinek.
Azért érdemes ilyen hosszan elidőzni az időjárási körülmények mellett, mert a Dalwhinnie nagyon büszke arra, hogy vízforrása állandó hó olvadék, azaz rendkívül tiszta és hideg, bár ennek ára van, mert a lepárló télen gyakran megközelíthetetlen a hó miatt.
A látogatóközpont boltjában a Dalwhinnie whiskyk mellett, impozáns választékát találjuk a Rare Malts sorozatnak, ami a Diageo 27 lepárlójának saját palackozású, különleges ’single maltjai’. Érdemes egy-két palackkal beszerezni olyan, egyébként ritkán elérhető desztillálók nedûjéből, mint a Mortlach, vagy a Littlemill.
De olyan kuriózumokat is beszerezhetünk, mint az 1998-ban palackozott 100 éves, jubileumi kiadás, vagy egy 36 éves valódi régiség.
Ne keressük viszont a Dalwhinnie Distillers Edition-t, melyet egy évben csak egyszer, kora ősszel palackoznak és a tavalyi eresztés már a boltban sem kapható. (Nekünk még van pár palack! J )
The Glenlivet (Pernod Ricard/Chivas Bro.)
Gondolom sokakat érdekel ez a nagyszerû italáról jól ismert lepárló is, pedig ki kell ábrándítsam őket. Bár a környezet festői, maga a lepárló leginkább egy szürke ipari komplexumra emlékeztet, amit még a Látogató Központ viszonylag barátságosabb hangulata sem tud feledtetni. (Hol van az a közismert franciás báj és könnyedség? Nézzük csak meg a Glen Grant design-ját, ahol az olasz tulajdonosnak megfelelően érződik az erőlködés nélküli kreatív stílus. Mellesleg itt van szerintem Skócia egyetlen keverőcsapos mosdója…)
Ezzel együtt a The Glenlivet lepárló felkeresése kifejezetten ajánlott program. A Glenlivet Cefréző „kádjai” hatalmas 12 tonnás acél tartályok, 8 hatalmas erjesztő tartály (egyenként 59 ezer liter) pedig két helyiségben fért csak el. 8 db kifejezetten vékony nyakú, magas lepárlójuk is impozáns látvány, ahogy dübörögve, egyszerre ontják az értékes nedût 24 órán keresztül a hét minden napján.
Számos lepárló környékén tapasztalható jelenséget figyelhetünk meg a Glenlivet épületeinek falain. Itt ugyanis különösen szembeszökő azoknak a speciális gombáknak a jelenléte, ami feketére festi a házak falait, sőt még a környékbeli fák törzsét, ágait is. Ennek a jelenségnek a magyarázata, hogy ezek a ’fekete’ gombák a levegőben oldott, kipárolgott alkohol gőzzel táplálkoznak. Van ízlésük …
Számos lepárlónak nincs látogató központja, de ezen a vidéken olyan közel vannak egymáshoz a lepárlók, hogy egy rövid sétára, vagy csak egy pillantásra azért érdemes kitérőt tenni a Tamnavulin (Dewar’s tulajdon),
vagy a Tomintoul lepárlók felé is.
A Tomintoul városkában található az egyik leghíresebb whisky szakbolt is, a „Whisky Castle”, ahol maga a tulajdonos, több évtizedes iparági tapasztalattal a háta mögött ad nekünk tanácsot és rögtönzött, de roppant szakszerû és élvezetes kóstolót az itt kapható több százféle whiskyből.
Ha időnk engedi, szintén látogatható az eldugott kis Cragganmore lepárló (Diageo) és a közvetlenül a főút mentén magasodó Tormore (Pernod Ricard) üzeme.
Ha egy kis változatosságot akarunk csempészni a lepárlók sorába, de még mindig szakmánál maradva, feltétlenül ajánlom Craigallachie-ban a Speyside Cooperage Centre-t, azaz a környék egyetlen látogatható kádár üzemét, ahol szemtanúi lehetünk a hordókészítés fortélyainak. Igazán különleges élmény.
Ha több napot töltünk a környéken, javaslom Craighallachie-t, mint bázis és innen tudunk csillagtúraszerûen kirándulgatni. Ha este nem akarunk túl hosszú utat megtenni whiskys poharaink és az ágyunk között, akkor a vastagabb pénztárcájúaknak ajánlanám az impozáns Hotel Craigallachie-t, míg mások szintén nem fognak csalódni a vele átellenben lévő „Highlander Inn”-ben, melynek csaposa, a japán Tatsuma és tulajdonosa Duncan, valamikor a Craigallachie Hotelt erősítették. Mindkét hely atmoszférája és whisky választéka elképesztő és ennek megfelelően világhírû!
Glenfarclas (független)
A máig ugyanannak a Grant családnak (7. generáció) a tulajdonában lévő tradicionális Glenfarclas lepárlóból mindenekelőtt a látogató központ impozáns fogadó termét – Ship Room - emelném ki, amely egy XIX. sz.-i óceánjáró, az Empress of Australia dohányzó szalonjának eredeti bútoraival lett berendezve. Erre a nem mindennapi összeállításra egy aukción tett szert a család.
Szintén egyedi élményt nyújt az a hatalmas vitrin, melyben a „Family Cask” sorozat 43 egymást követő palackozása látható szépen egymás mellett sorakozva. Mondhatom meglehetősen impozáns látványt nyújtanak az 1952 és 1994 között lepárolt single cask palackok. Ezen a szekrényen kívül a teljes sorozat mindössze három helyen lelhető fel a világon: Aberlour-ban a „Mash Tun” nevû pub-ban, egy menő Londoni bárban és egy Tokyói étteremben.
A Glenfarclas raktáraiban még mindig láthatjuk azokat a kis fülkéket, ahonnan a törvényesen kirendelt vámtiszt tudta nyomon követni a jelentős adótartalommal bíró áru útját. A ’bentlakásos’ vámtiszt (exciseman-on-site/keyholder) intézménye csak az 1980-as években szûnt meg Speyside-on.
Aberlour (Pernod Ricard)
A Glenfarclastól alig pár perc autózásra található az Aberlour lepárló. Feltétlenül ajánlom meglátogatni! Igen kedves, rendezett, nem túl nagy de annál híresebb lepárló. Az Aberlour boltjában egy igazi gyûjtő kalauzol bennünket, és büszkén mutogatja azokat a ritkaságokat is, amelyek a lepárlón kívül csak meghatározott piacokon (elsősorban Franciaországban) kaphatóak.
Ha már Aberlour-ban járunk, itt is található egy ikonikus hely, a már korábban említett „Mash Tun” nevû fogadó és pub, amely kihagyhatatlan zarándok helye a környékre látogató whisky turistáknak. Szintén Aberlourban található a Walker’s keksz központja és egyik mintaboltja is.
Tovább, észak felé haladva hamarosan elérhetjük a hatalmas birtokon elhelyezkedő, professzionális, de mégis elegáns módon kialakított lepárlót, a Macallan-t, illetve a nála kisebb Cardhu-t is. A Cardhu ahhoz képest, hogy egy nagy multi - a DIAGEO - tulajdonában van, igen kis pofás, barátságos lepárló.
Még pár mérfölddel északabbra érjük el Rothes városát, ahol szintén több lepárló is van, de amit különösen érdemes felkeresni az a már korábban is említett Glen Grant a maga festői környezetével (egy botanikus kert közepén fekszik) és minden részletre kiterjedő olasz ízlésességével.
Tovább, a tenger felé haladva, beugorhatunk Elgin-be a Glen Moray-hoz, valamint egy másik világhírû
whisky boltba, a Gordon&MacPhail üzletébe, ahol többek között beszerezhető a világ legkisebb whiskyje, ami csupán 1,3 ml White Horse whiskyt tartalmaz. Elég mini?
Stratishla (Pernod Ricard)
Szintén két kihagyhatatlan lepárló a festői elhelyezkedése miatt is érdekes Stratishla. Ez a whisky a Chivas Regal „finger-print” maltja, azaz a legfontosabb íz-alkotó eleme. Ne mulasszuk el lefényképeztetni magunkat egy üveg Stratishlával a kezünkben a ma is mûködő, jellegzetes kis vízi kerék előtt.
Na és persze van még itt egy kötelező gyakorlat, amit senki sem hagyhat ki. Még azok sem, akik nem feltétlenül whiskyivók. A világ legjobban fogyó maláta whisky-jét előállító Glenfiddich gyár és látogatóközpont kihagyhatatlan élmény. Nem csak mert kellemes a környezet, vagy mert talán itt láthatjuk a legprofesszionálisabban kialakított látogatóközpontot, hanem mert a Glenfiddich gyár az iparág legimpozánsabb méreteivel is büszkélkedhet: 24!!! erjesztő kád, 28!!! lepárló üst. Az egyetlen lepárló, akinek saját kádár üzeme van és egy azon kevesek közül, ahol helyben folyik a palackozás is.
A szintén hosszú generációk óta egyazon, Grant család (Nem azonos a Glenfarclast birtokló Grantekkel.) tulajdonában lévő lepárlóban a munkások is sokszor generációkon keresztül kötődnek a céghez. Nem egy 30-40-50 éve itt dolgozó munkása is van a gyárnak. A 38 éve itt dolgozó Ian 7,5 perc alatt állít össze egy hordót. De a 44 éve itt tevékenykedő profi „Orr”, David Stuart is oszlopos tagja a csapatnak.
Ha még mindig maradt időnk és a whiskyből sincs még elegünk érdemes ’beugorni’ a néhány éve a Gordon&MacPhail tulajdonába került és újra üzemelő, kicsi de barátságos Benromach lepárlóba, ahol olyan kis szériás palackozásokból is kóstolhatunk, mint amilyen az organikus árpából készült whisky.
Dallas Dhu
A közelben található Dallas Dhu ma már nem üzemel, csak múzeum lepárló. Viszont a korábban itt gyártott single malt biztos befektetés, hiszen ma már szinte csak itt kapható néhány palack, eltekintve az internetes aukcióktól és börzéktől. Állítólag őszre végleg ki fogy a készlet!
