Blog | Sör
Sörfajták nyomában: Mit rejtenek a söröshordók?
A habzó sört, vagy szlengesen a „folyékony kenyeret” sokan kedvelik. Egy hűsítő sör bizony nyáron könnyen lecsúszik; kellemesen kesernyés íze üdítően hat. Alábbi írásunkban annak jártunk utána, milyen nagyobb sörfajták között válogathatunk.
Már az elején érdemes tisztázni, hogy a söröket többféleképpen erjesztik, és ez nagyban meghatározza jellegüket. Az erjesztési metódus szempontjából három nagyobb csoportba sorolhatjuk a söröket.
Léteznek ún. spontán erjesztésű sörök, alsóerjesztésű sörök és felsőerjesztésű sörök. De mit is takarnak ezek a furcsa kifejezések?
Spontán erjesztésű sörök – spontán jók…
Ez a típusú erjesztési eljárás már alig-alig fordul elő a 21. században. A sörök egyik őshazájában, Belgiumban találhatunk még ilyen főzdéket. Ennek a metódusnak a lényege röviden, hogy az adott vidékre jellemző élő sörélesztőtörzzsel folyik az erjesztés. Ez a típusú sör szárazabb típusú, savanykás ízű, kevesebb szénsavat tartalmaz, és általában gyümölcsös ízvilágú sör. Például Lambic, Belgiumból. Belgiumon kívül szinte már sehol nem találkozunk velük.Viszont érdemes megjegyezni, hogy a 200-es évek elején a Nagy Amerikai Sörfesztiválon a spontán erjesztésű sörök kategóriáját egy amerikai sörmárka nyerte. Ebből is látszik, hogy a tengerentúlon is van rajongótábora a spontán erjesztésű söröknek.
Spontán erjesztésű sörök (a teljesség igénye nélkül): Lambic vagy Lambiek, Faro, stb.
Alsóerjesztésű sörök – lager és ászok
Az alsóerjesztésű sörök hosszú ideig érlelődnek hideg hőmérsékletű helyiségekben. Az érlelési idő akár több hónapig is eltarthat. Ebbe a kategóriába tartozik az ászok (magyar) és a láger (német). Ennél a típusú sörfőzésnél az alapanyag nem más, mint a komló meg nem termékenyített virágzata. Az érlelés előtt néhány percre felhevítik, kb. 70-80 Celsius-fokra, hogy megszabaduljanak a nemkívánatos mikroorganizmusoktól. Ezek a sörök kellemesen kesernyések. Ide tartozik a Pils és a Bock is. Ez utóbbi története sok száz évvel ezelőtt kezdődött, nevét pedig a szászországi Einbeck településről kapta.
Alsóerjesztésű sörök (a teljesség igénye nélkül): Lager (pl. Bock, Pils vagy Pilsner, Schwarzbier, stb.)
Felsőerjesztésű sörök – gyümölcsös, fűszeres jelleg
A felsőerjesztésű sörök – ellentétben az alsóerjesztéső sörökhöz – lényegesen melegebb körülmények között zajlik és rövidebb ideig. Ezen sörök alkoholtartalma 4 és 8 % között van. Ezekre a típusú sörökre jellemző a gyümölcsös, fűszeres jelleg. Fogyasztani kb. 12 Celsius-fokon érdemes őket, mert ekkor adják a legjobb ízt és ekkor nyújtják a legjobb élvezeti értéket, így nem érdemes túlhűteni őket. Érdemes megjegyezni, hogy ezzel az eljárással készül az édeskésebb és testesebb Stout sör is, valamint a mély sötét színű Porter.
Felsőerjesztésű sörök (a teljesség igénye nélkül): Ale-ek (pl. Bitter Ale, India pale ale (IPA), Pale Ale, Stout, Porter, Barley Wine, stb.)
Búzasör – citrommal vagy anélkül?
A búzasört voltaképpen felsőerjesztésű sörként ismerjük, de igazán „vegyes erjesztésű” (hibrid), vagyis ennél a sörtípusnál sokszor keveredik az alsó- és a felső erjesztésű sörkészítésnél használt élesztőfajta. Ez azt jelenti, hogy jobb érlelés reményében alsóerjesztésű élesztőt is adagolnak az alapanyaghoz. Ez a sörtípus német területen született, majd onnan terjedt el.
A búzasör nyersanyaga nagy részben búzamaláta, de árpamalátát is tartalmaz, valamint komlót és élesztőt, de ízesítőanyagokat nem tartalmaz. Ízében inkább fanyar, száraz sör, amelynek színe a világossárgától a mélyebb sárgáig terjed. A búzasörnek létezik szűrt és szűretlen típusa. A szűrt változat a Kristall Weizen, a szűretlen pedig Hefe Weizen.
A citrom tévhit vagy nem?
Korábban azért tettek a búzasörbe citromkarikát, hogy a sörkészítés során keletkezett kellemetlen mellékízt tompítsák, elvegyék. A 21. században azonban már tökéletesedett a gyártás, így egyáltalán nem szükséges citromot tenni a búzasörbe, ezt semmi nem indokolja.
Tipp: Néhány országban a búzasörhöz adnak fantát vagy kólát, és így fogyasztják őket. Ezt is érdemes kipróbálni, hátha bejön.
Ale
Ezt típusú sört megfelelő mennyiségű cukorral és élesztővel ellátják, majd hordókba teszik érlelni. A hordókban lezajlik egy ún. utóerjedési folyamat, aminek következtében az ale a hordóban az erjedés következtében szén-dioxiddal dúsul. Az ale típusú sörök így enyhén szénsavasak.
Tipikus stout például a Guinness (ír sör), amely összetevőit tekintve pörkölt, valamint zöld árpamalátát (nem malátázott árpa) is tartalmaz. Színe sötétbarna, fekete, íze édeskés aromájú. A stout sörökre egyébként jellemző az édeskés vonulat.