EDRADOUR

Pertshire vidékének mély völgyei közt már két évszázaddal ezelőtt is számtalan zugfőzde működött, hogy kiszolgálja a környékbeliek whisky iránti olthatatlan szomját. Ezen engedély nélküli üzemek egyike volt a helyi farmerek által valamikor 1825 körül alapított Glenforres lepárló, amely 1841-ben – immár Edradour néven – kezdte meg legális működését.

Skócia legkisebb és egyben legszebb lepárlója az elmúlt több mint másfél évszázad során számos tulajdonosváltást megért, de a bővítés csapdáját szerencsére mindig elkerülte, így maradhatott az, ami volt: egy klasszikus viktoriánus lepárló. Az Edradour forrás (keltául Edred király vize) gránitsziklákon és tőzeglápokon át kanyargó vízének partján álló főzdében a mai napig minden berendezés egyetlen szobában áll, és háromfős személyzettel működik. Nem lehet véletlen, hogy a lepárlót ma évente 100 ezer látogató keresi fel.

A kicsiny üstök párlatát sokáig csak kevert whiskyk tölteteként ízlelhette a nagyérdemű: előbb a húszas évek legnépszerűbb blendjeként jegyzett King’s Ransom, majd a House of Lords és a Clan Campbell alapjául szolgált. 1986-ig kellett várni, hogy megjelenjen a főzde első single maltja, amelyből az üzem ma is mindössze 12 hordónyit készít hetente.

Az új évezred fejlesztéseit már a Laphroaig-től érkező Ian Henderson vezette, az ő helyét pedig nemrégiben a Lagavulin főzőmestereként elhíresült Willaim MacDougall vette át. A két nagy múltú szakembernek köszönhetően ma már nem csak az Edradour sherrys, boros vagy tokaji hordóban érlelt változatait ismerhetjük, de nemrégiben a különlegesen tőzegelt Ballechin nevű ital is megjelent.

A hölgyekre is gondolva szintén a lepárló legújabb termékei közé tartozik az Edradour Krémlikőr és az Edradour whiskyvel ízesített különleges narancslekvár.