Mi köze van Robert Burnsnek a whiskyhez?

 

A költő 1796-ban bekövetkezett halálát követően emelkedett Robert Burns Skócia nemzeti dalnokává, a whisky pedig az ország nemzeti italává. (Korábban, évszázadokon át a tehetősebb réteg kedvenc itala a Bordeaux-i vörös bor – claret – míg a szegényebb néprétegé a „tippeny” volt, mely nem más, mint egy olcsó sör.)

Robert Burns

Legtöbbet idézett sora, mely a whiskyhez kapcsolódik: „Freedom and whisky gang thegither.” (Szabadság és whisky együtt jár) abból a verséből való (The Author’s Earnest Cry and Prayer) mely 1786-ban egyenesen azzal a céllal íródott, hogy meggyőzze azt a 45 skót honatyát, akik épp a Brit parlamentben készültek szavazni a whiskyre kivetendő vám mértékéről. A versben arra kéri a honatyákat, hogy álljanak ki hazájuk érdekeiért, hiszen Burns szerint a whisky volt az a legfőbb tényező, mely lehetővé tette Skócia számára a múltban kivívott függetlenséget és megbecsülést. Nos, ez az állítás minden bizonnyal túlzás, de mégis, Burns oly sikeresen érvelt, hogy a whisky lett Skócia egyik nemzeti ikonja, a Skót nemzeti önérzet szimbóluma. A szóban forgó honatyák pedig a vers hatására leszavazták a whisky megadóztatását, igen nagy eret vágva ezzel az akkoriban a ginre épülő Angol szesziparon.

Burns leghíresebb és legismertebb versében a Tam O Shanter-ben tovább isteníti a whisky fogyasztás bátorságra tett jótékony hatását:

Ami tisztes magyar nyelven kb annyit tesz:

„Te bátorságra ösztönző aranyló árpamag!

Míly veszedelmekkel nézünk szembe általad!

Ha sört iszunk, a gonoszt bizony nem féljük,

Ha whiskyt, az Ördögnek is szembemegyünk!"

Némileg ellentmondásos tény az életében, hogy miután sem farmerként, sem pedig verseiből nem tudott megélni, felcsapott vámtisztnek, aki az illegális lepárlókat volt hivatott lefülelni, ugyanakkor ő maga ekkor már alaposan a pohár fenekére nézegetett. Számos érdekes legenda maradt ránk, arról, hogy vámtisztként való működése nem volt túl sikeres:

Egyik alkalommal, egy öreg hölgy házába lépett be, akit illegális whisky árusításával gyanúsítottak. Költőnk italt, kenyeret és sajtot kért. Miután a fizetség felől kérdezett, a hölgy a whiskyért nem kért semmit, a sajtért és a kenyérért számolt csak fel némi fizetséget. Mire Burns nevetve válaszolta: „Sin on and fear not.” (Bűnözz csak, és ne félj semmitől!)

Egy másik alkalommal, amikor egy whiskycsempészt csípett nyakon, annyira megindította a szerencsétlen nyomorúságának története, hogy még pénzt is adott neki, ahelyett, hogy letartóztatta volna.