Mi a whisk(e)y?

Már a nevét sem egységesen írják. Skóciában például whisky, de Írországban  és Amerikában  már „e-vel” (whiskey) írják az élet vizét (keltául uisge beatha). Az Egyesült Államokban van néhány olyan whiskymárka, amely nevét whiskynek írja.

Sok monda kering arról, hogy az írek vagy skótok készítettek-e először whiskyt. Az igazság talán sosem fog kiderülni, mindenesetre a XIX. század első éveiben már rendkívül nagy népszerűségnek örvendett a whisky, és azóta csak folyamatosan nő rajongói tábora.

A whisky egyébként az olyan égetett szeszek közé tartozik, amely különféle gabonák - főleg árpa, de kukorica, rozs, köles, stb. – felhasználásával készül.

A világ egyik legnépszerűbb whiskyrégiója Skócia, ahol a skót whiskyt árpából készítik. Az árpából malátát készítenek áztatás, csíráztatás során, majd szárítják száraz gőzzel, vagy tőzegfüsttel (ez utóbbi folyamat során kerül a „füst” a whiskybe), majd őrlik.

Az őrleményt erjesztik, lepárolják, majd különböző hordókban érlelik. A világ whiskygyártása során alkalmazott hordók általában tölgyfából készülnek. A skótok például használt tölgyfahordókat használnak Az érleléshez, illetve a finiseléshez változatos hordókat vetnek be: igen elterjedt a bourbonhordó, de népszerűek a sherryhordós érlelések is. És hogy meddig kell a hordóban pihennie az élet vizének, a whiskynek ahhoz, hogy ténylegesen „whisky rangra emelkedjen”? Ez sem teljesen egységes. A skóciai törvények szerint az italt akkor lehet whiskynek nevezni, ha minimum három évig és egy napig érlelődött tölgyfahordóban, alkoholtartalma pedig eléri a minimum 40%-ot. Természetesen léteznek 40, 43, 46 %-os alkoholtartalmú whiskyk is, sőt úgynevezett „Cask Strength”, vagyis hordóerősségű whiskyk is. Amerikában  az ottani törvények alapján csupán két évet és egy napot kell érlelni a párlatnak ahhoz, hogy whiskynek nevezhessük.

Whiskyk különböző országokból:

Skócia      
Japán      
Írország      
Egyesült Államok      
Kanada