A harmadik lepárlást egy drága és munkaigényes tojásfehérjével történő tisztítás (ami nagyon közkedvelt volt a tehetősebb orosz birtokokon a 18. században), majd egy nyírfaszénnel történő szűrés követi.

Mi jut eszedbe, amikor az orosz nemzeti italra gondolsz?

Természetesen a vodka. De milyen fajta vodkát ittak Rettegett Iván, Nagy Péter, Dosztojevszkij, Csehov vagy Puskin idején? Milyen orosz vodkát ismertek az európai királyok, királynők és a nemesek? Ez nagyon különbözött attól a vodkától, amit ma ismerünk. Ekkor még nem terjedt el az oszlopos lepárló, és az etil-alkoholt nem használták úgy, mint ma. Az alkohol rektifikálását (magas alkoholtartalmú párlat, más néven semleges szesz előállítása, amely legalább 95% alkoholtartalmat jelent) Nyugat-Európában találták fel és csak 1870-ben érte el Oroszországot.

A világon minden olyan vodkának, amelyet 1895 és 2012 között készítettek, a kémiailag tiszta etil-alkohol volt az alapja, íz és illat nélkül.

Régebben (1895 előtt) a vodka egy gabona alapú ital volt, amelyet rézüstben pároltak le, csak úgy, mint egy malátawhiskyt és amelyet "kenyérbor" (breadwine), vagy Polugar néven hívtak.

A Polugart 1895-ben tiltották be Oroszországban, amikor az állami vodka-monopóliumot bevezették és csak az ellenőrzött tisztaságú finomszeszből készítettek vodkát. A hagyományos üstlepárlóval ellátott szeszfőzdék megsemmisültek és elfelejtették a régi gabonapárlatok receptjeit.

A jelenlegi orosz jogszabályok továbbra is tiltják a hagyományos gabonadesztillációt Oroszországban, vodkakészítéshez csak nagy tisztaságú (96%) etil-alkoholt lehet felhasználni. Ezért készíti a "Rodionov and Sons" magántulajdonú cég a Polugart az Európai Unióban, Lengyelországban, egy helyreállított lepárlóban, ami egy régi erdei palota mellett van, távol más gyáraktól, utaktól és nagyvárosoktól.