Dram Time: Hámori Balázs

Balázs mindig is hatalmas inspirációt jelentett: a gyűjtőszenvedélye, - ami mindmáig el tud képeszteni – a tudása, a kedvessége és az intelligenciája.Tipikusan az a törzsvásárló, aki miatt öröm csinálni ezt az egész „bulit”. Nem pusztán törzsvásárló, hanem barát, cégszomszéd, beszélgetőtárs, tanácsadó, ha kell. Hálásak lehetünk, hogy ilyen partnerekkel vagyunk körülvéve.

Fogadjátok szeretettel, Hámori Balázst!

Mikor és hogyan kedvelted meg a whiskyt?

Egészen 27 éves koromig egyáltalán nem ittam alkoholt, még szilveszterkor sem. Aztán megismerkedtem a borokkal és a hazai és nemzetközi testesebb vörösborok felfedezése kellő kihívást adott a következő 15 évben. A whiskyvel a kapcsolatom a nagy ritkán bárpultnál elfogyasztott alap blendekre korlátozódott és sosem gondoltam, hogy ennél mélyebbre ásni érdemes, a sorozatos semleges vagy negatív élmények okán maradtam a boroknál. A whiskyhez ma fűződő szenvedélyes viszonyom egy banális véletlennek köszönhető. Az egyik hypermarketben sétálva feleségem, Kata rámutatott egy üvegre a polcon: - Ez milyen jópofa!. A Nikka From the Barrel a kosárban landolt és a világom örökre megváltozott :). Ennek most talán 8 éve.

Hogyan jellemeznéd a whiskyhez fűződő kapcsolatodat? Például gyűjtő (is) vagy?

Négy éves korom óta gyűjtő vagyok, a DNS-embe van kódolva a gyűjtés, talán a rágógumi csomagolására nyomtatott képregények szippantottak be. Szerintem a világ gyűjtőkre és a többiekre osztható fel. Nekem a gyűjtés nemcsak a tárgyak halmozásáról, hanem a téma és a közösség mély megismeréséről is szól, ez is az út része, az öröm forrása. A whisky majdnem tökéletes tárgya a gyűjtőszenvedélyemnek. Vonzó csomagolás, végtelen választék, rengeteg felfedeznivaló, több évszázados történelem és hagyomány, szuper közösség, a ritka és értékes darabok vadászatának és a gyűjtemény birtoklásának, értéktartásának öröme. Egy baj van vele, ha felbontok egy üveget, már nem a gyűjtemény része többé. Szerencsére mindig van helyette valami új, más, érdekes.

Honnan tájékozódsz a mindenkori whiskytrendek felől?

Ha érdeklődni kezdek egy terület iránt, akkor igyekszem egyrészt interneten tájékozódni, másrészt megtalálni a helyi közösséget és rengeteg kérdéssel bombázni a tapasztalt tagokat. A WhiskyNet bolt, a GoodSpirit bár, a Whisky Show kiváló lehetőségeket teremtettek az ismereteim mélyítésére és nem utolsósorban értékes embereket ismerhettem meg, barátságok szövődtek az úton. A személyes kapcsolatokon keresztül rengeteg értékes információhoz jutok és mellette ott vannak a könyvjelzővel jelölt nemzetközi weboldalak és youtube-csatorna feliratkozások és persze a zseniális Barman’s Choice magyarul. Minden nap átpörgetem ezeket a forrásokat és ha valami érdekeset találok, azt elolvasom, megnézem.

Melyek a kedvenc whiskyjeid?

Örökranglistán a  Compass Box 3 year old deluxe, Bowmore 21 XOP, Benriach 25 Authenticus, Hidden Spirit Clynelish 26, Ardbeg Kelpie, BRR Glen Garioch 24 SC , Hibiki 17 éves biztosan rajta van, de még szívesen felsorolnék vagy 20 palackozást. Pont ez a szép a whiskyben, hihetetlenül változatos, komplex párlat. Van, hogy a sherry, a füst, valamilyen boros finish jön be, aztán újra a bourbonhordós érlelések ízlenek igazán. Az aktuális kedvencek a fiatal sherrys Caol Ila-k, az Adelphi és a Signatory 9-10 évesei között is vannak zseniális darabok, illetve sokszor kerül a bárpultba Springbank 12 CS, Kavalan  hordóerős palackok, Laphroaig 18, Talisker 18, Ardbeg  alapsor darabok, Longrow 18. A „hidden treasures” kategóriából meg a Diageo Cladach palackját, a tavalyi Kilkerran  8 CS sherrys változatát és a Black Corbie Mystery Islay (Laphroaig) palackját mondanám.

Mi(k) a kedvend lepárló(i)d és miért?

Bruichladdich  és Springbank a hihetetlen választék miatt. Karaktere alapján, ha egyet kéne választani, akkor a Mortlach, de szorosan mögötte Ben Nevis, Clynelish,  Tobermory  és Benriach  a kedvencek. Hű, de nehéz ez! Csalok is, mert Islay szigetéről a Laphroaig, Ardbeg, Talisker  hármasnak és utánuk a Caol Ila, Lagavulin, Bowmore  csoportnak különdíjat ajánlok fel a fejemben zajló lepárló bajnokságon, a tőzegfüst engem sem hagy hidegen.

Voltál-e már whiskytúrán, ha igen, akkor hol, milyen benyomásokat szereztél?

Még nem voltam, de ez az egyik legfontosabb bejegyzés a bakancslistámon.

Voltál-e külföldi és magyar whiskyrendezvényeken Whisky Show, Bar Show. stb.?

Személyesen csak a Budapesti Whisky Show-n jártam, egyéb rendezvényekről videót láttam. Ezek alapján nem panaszkodom, a budapesti show a cikkek, videók alapján nemzetközi összehasonlításban is színvonalas, nem is beszélve a helyszín exkluzivitásáról.

Érdekelnek-e más prémium párlatok? (például rum, konyak, armagnac, stb.) Ha igen, melyek ezek?

Sajnos igen :). Ez is a hobbyszemléletből fakad, hogy egyre szélesítem az érdeklődési körömet. A másik nagy kedvenc nálam a rum, abból már egész sokrétű tapasztalatot szereztem és a gyűjteményembe is kerültek palackok. Volt szerencsém zseniális rumokat kóstolni mindenféle stílusból. A rum  nagyon izgalmas ital, részben a vadnyugati típusú szabályozásnak, minőségbiztosításnak :). Kedvelem ezen túl a tequila, armagnac, cognac, calvados, gin  párlatokat és bármi mást is szívesen megkóstolok, különösen, ha még nem volt rá korábban lehetőségem. Amivel soha nem tudtam igazán megbarátkozni az a sör, de talán ez már nem is hiányzik a többi mellől.

Mikor és hogyan találtál rá a WhiskyNetre és hogy lettél törzsvásárlónk?

Talán 10 éve születésnapi ajándékbeszerzés okán az utcáról betértem a régi WhiskyNet boltba. Rácsodálkoztam, hogy mennyiféle whisky létezik és fér el ilyen kis helyen :). Szakértő segítséget kértem a választásban és a legjobb kezekbe kerültem, Szűcs Zoltán ajánlásával egy Glenrothes palackkal távoztam. Az ominózus hypermarketes Nikka beszerzésig nem is tértem talán vissza, de onnantól rendszeres látogatója és vásárlója lettem a boltnak és már Veletek örültem a költözésnek, a gyönyörű új boltnak, bárnak. Az egész igazából a WhiskyNet-csapat „hibája”, mert nagyon megkönnyítettétek a törzsvásárlóvá válásomat a barátságos kiszolgálással, jó hangulattal és elképesztő választékkal. Esélyem sem volt a „menekülésre”.