A lepárlási folyamat „végterméke” a new spirit, amelyet még nem nevezhetünk whiskynek: ez egy körülbelül 68 százalék alkoholtartalmú színtelen folyadék. Idővel viszont ebből lesz a whisky, alább meg is tudhatod, hogyan.
Ezt a párlatot (new spirit) a lepárlómester döntése szerint visszahígítják, körülbelül 63,5 százalék alkoholtartalmú alkohollá. Ezután a hígított párlatot fahordókba töltik, és megkezdődhet a whiskygyártás leghosszabb folyamata, az érlelés.
A skóciai törvények szerint ahhoz, hogy az italt whiskynek lehessen nevezni, minimum három évig és egy napig kell tölgyfahordóban érlelni.
Az amerikai kontinensen ez a törvény valamivel lazább, ott csak két évet és egy napot kell érlelni a párlatot.
A whiskygyártás különböző lépései mind-mind bőven tartalmaztak olyan műveletetek, amik befolyásolták a készülő ital ízeit, karakterét. Azonban az érlelési fázis az, amely megadja a whisky végső alkoholfokát, színét és fő ízvilágát. Számtalan dolog befolyásolhatja ezt a folyamatot.
Lényeges tényező, hogy az érlelésre szánt tölgyfahordó új, vagy használt. Az Egyesült Államokban törvény írja elő, hogy csak és kizárólag új tölgyfahordókban érlelhetik a whiskey-t.
Skóciában kizárólag használt hordókat használnak, amelyek nagyon sok pluszt adnak az "élet vizéhez". A használt hordó magába szívja a benne tárolt ital jellegzetességeit, és a később bele töltött new spirit az évek során kinyeri a dongákból azokat. A már említett bourbonhordó a legelterjedtebb alap érlelésre szánt hordótípus Skóciában.
A másik nagy kedvenc a sherryhordó. A sherry – nem összekeverendő a cherry-vel – egy spanyol eredetű borfajta. Jellegzetes vörös színe és egyedien fűszeres ízvilága már sok-sok éve hozzájárul a skót whisky aromájához.
A Glenfarclas lepárló híres arról, hogy megőrizte a hagyományokat és továbbra is, szinte kizárólag sherryhordókban érleli whiskyét. Az alapérlelés során ezeket a hordókat maximum háromszor használják fel.
Az alapérlelés után a lepárlómester döntése, hogy utóérleli-e a párlatot. Ez az érlelési folyamat annyit tesz, hogy az alap bourbonos-, vagy sherrys érlelés végeztével a whiskyt még áttöltik pihenni egy másik hordóba, ami ad neki egy végleges plusz ízt, aromát.
Tehát az érlelési folyamat másik fontos tényezője, hogy kap-e a készülő whisky utóérlelést, és ha igen, akkor az erre a célra szánt hordóban milyen italt tároltak, érleltek korábban.
A whisky aromájának szempontjából igen fontos tényező az érlelés helye.
Mivel a hordó fából van, így a levegő szabadon át tudja járni. A táj rengeteg illat és íz anyaggal járul hozzá a készülő whisky zamatához. Ennek köszönhető, hogy a szigeteken, tengerparton lévő lepárlók italai sós-jódos karakterűek. Ellentétben a szárazföld mélyén fekvő üzemektől, ahol a virágos jegyek dominálnak.
De az időjárás is fontos szerepet játszik az érési folyamatban. Arran szigetén meglepően barátságos a klíma, így a whisky ott gyorsabban érik, ellentétben a hűvös Orkney szigeteki Highland Park lepárló whiskyjeivel.
Az érlelés helye nem csak földrajzi adottságokra utalhat. Lényeges tényező, hogy a hordókat hogyan tárolják.
A hagyományos érlelés, alacsony falú, döngölt padlós, hagyományos tárlóházakban (úgynevezett „dunnage warehouse”) történik, ahol a hordók maximum 2-3 sorban vannak egymásra pakolva.
A levegő átjárta hordók hátránya, hogy évente mintegy két százalék párolog el az italból. A skótok ezt a mennyiséget az angyalok jussának hívják. Úgy tartják évi két százalék semmi ahhoz képest, hogy óvják a maradékot.
Ismerd meg a WhiskyNet által forgalmazott whiskyket és whiskey-ket.
Oktató sorozatunk előző részében megismerkedtünk a malátázás folyamatával, és sok érdekes dolgot tudtunk meg az árpáról, tőzegről és a körülöttük zajló eseményekről. Ma folytatjuk utunkat a pohár felé, és megismerkedünk a malátától az üstig tartó folyamatokkal.
Az erjesztési folyamat végére elkészül a wash. Ez egy 6-8 százalék körüli alkoholtartalmú, „sörszerű” malátalé, amelyet a tárolókádakból a lepárlóüstökbe pumpálnak.
Whisky Akadémia sorozatunk 6. részében a skót whisky történetének kezdetével foglalkozunk. Eddigi számainkban végigjártuk a whiskykészítés összes lépését, és megtudtuk, hogyan válik az árpa az „élet vizévé”. A következőkben betekintést nyerünk a múltba, és megismerjük, miként vált a whisky a világ egyik legnépszerűbb italává.
Whisky Akadémia sorozatunk 7. részében a skót whisky történetének napjainkig tartó fejezetét kísérjük nyomon.
Whisky Akadémia 8. részében ellátogatunk az össes skót whiskyrégióba.
Whisky Akadémia sorozatunk 9. részében megismerjük a single malt whiskyt és a blended whiskyt, és többek között megtudjuk, mit jelent a single cask és cask strength kifejezés.
Japán vs ír vs amerikai whiskey
