Egyéb italok
A calvadosról
A Calvados hagyományos normandiai almaborból készített, érlelt gyümölcspárlat, amelynek készítésekor ugyanakkor a körte felhasználás is engedélyezett.
Normandiában már a középkor végétől készítenek almapárlatokat. A calvados-főzők első egylete 1600-ban alakult meg. A Calvados elnevezés állítólag egy romantikus történethez kötődik, miszerint egy hajó a spanyol király legyőzhetetlen Armadájából, az El Salvador hajótörést szenvedett Normandia partjainál, ennek emlékére először El Calvador, majd „le Calvados” lett annak a területnek neve, ahol az italt készítik. A terület nevét 1790-ben hivatalosan is elismerték. Az elnevezés 1942-től törvénnyel eredetvédett (AOC-Appelations d'origine controllée), az almából készült ital csak akkor calvados, ha Calvados (Normandia) vidékén készült.
A calvados készítése szempontjából meghatározó, hogy a friss almalé mekkora cukor-, illetve savtartalommal bír, egy jó minőségű ital elkészítéséhez édes, keserédes, savanyú és keserű almákat is fel kell használni meghatározott, egyéni recept szerinti arányban. A vidék több mint 200 almafajtájából a helyi calvadoskészítők saját receptjük szerint akár 100 különböző típusúból állítják össze az alaplét, a cefrét.
Egy liternyi 40%-os alkoholtartalmú ital készítéséhez 12-25 kg almát használnak fel, rendszerint minimális mennyiségben körtével keverve. A leszedett almát pürévé darálják, majd kipréselik a levét. Az almalé hamar erjedni kezd, a természetes erjedés eredménye az almabor (cider), amit önálló italként is fogyasztanak. Amint kifejlődött az almabor ízvilága, akkor kezdődik a lepárlás, ami a konyak gyártásához hasonlóan kétszeres kisüsti lepárlást jelent. A friss párlat színtelen és olykor agresszív illatú, ezt a hosszú tölgyfahordós érlelés tudja eltüntetni, kellemes aromákkal és aranyló színnel gazdagítja az italt. Ennek érdekében előszeretettel alkalmaznak kisméretű hordókat. Minimum két évig kötelező érlelni, de a borpárlatokhoz hasonlóan léteznek hosszabb érlelésű Calvadosok is, az ópárlat legalább negyven éves érlelés után kerül piacra.
A Franciaországban érvényes szabályozás szerint kereskedelmi forgalomba csak 40-42 fokos erősségű ital hozható. A hagyományos Calvados ettől erősebb, akár 70 fokos is lehet. 1950 előtt a szabályozás megengedte, hogy házilag, rendszerint a település által közösen fenntartott, házról-házra vontatott kocsira szerelt desztillálót használjanak a termelők. Azóta új engedélyt nem adnak ki, de a régiek még üzemelhetnek. Emellett Normandiában még számos kis magánüzem állítja elő saját receptje szerint e tipikus italt.
Elsősorban aperitifnek isszák, de jót tesz a túlterhelt gyomornak, ezért digestif is. Néhány cseppje csodálatos ízeket bont ki a feketekávéból. A Calvados észak-amerikai rokona a New Englandből származó „applejack”.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Calvados