GLEN GARIOCH

Ahogy kelet felé elhagyjuk Speyside lepárlókkal teli középső vidékét, lassan elérjük Aberdeen körzetét, azon belül is egy termékeny völgyet, ahol Skócia leggazdagabb árpamezői terülnek el. E csodás kaszálók kellős közepén, Old Meldrum kereskedővárosában áll a völgy nevét viselő lepárló, a Glen Garioch.

A környék már az illegalitás korában is élenjárt a szeszfőzésben, hiszen a városban már jóval a főzde 1797-es megnyitását megelőzően is működött egy engedély nélküli lepárló, és bár a Glen Garioch az elmúlt két évszázad során többször is gazdát cserélt, a régi idők emlékezete és újító szelleme e pompás épület falai között ma is ott kísért. A helyiek először a hetvenes években bizonyíthatták problémamegoldó képességüket. Amikor 1968-ban kiderült, hogy a Percock-hegy forrásai nem tudják kielégíteni a lepárló egyre növekvő vízigényét, az üzemet eladták a Bowmore tulajdonosának, aki embereivel nyomban a hegyekbe eredt, és egy kis keresgélést követően egy közeli farm alatt meg is találta az azóta is gazdagon ömlő utánpótlást. Tíz évvel később Glen Garioch újabb egyedülálló projektbe kezdett: a skót főzdék közül elsőként használta ki az északi-tengeri gázmezők óriási hőtartalékát, és hogy a visszaforgatott hőenergia se vesszen kárba, a szomszédban virágokkal és zöldségekkel teli üvegházakat létesítettek.

1994-ben a lepárlót a japán Suntory vette meg, és Glen Garioch előbb egy időre bezárta kapuit, majd 97-től csökkentett kapacitással működik. Öröm az ürömben, hogy az új tulaj a lepárló évi 400000 literes termelésének egészét single maltként hozza forgalomba.