A japán whisky-gyártást a Yamazaki lepárlóval megalapozó Suntory a világháborút követő fellendülés nyomán megnyíló új piacokat látva döntött úgy, hogy egy második üzemmel próbálja kielégíteni a megnövekedett igényeket, és az 1970-ben megnyitott Hakushu azóta is a világ legnagyobb főzdéjeként ismert.

 

A Hakushu Tokiótól nem messze, a tenger és a világ zajától teljesen elszigetelten, egy hegyekkel körülölelt fennsíkon, több mint 700 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, és sokan éppen ennek a mesebeli helynek tulajdonítják az itt készült italok utánozhatatlan simaságát. A Hakushu vezetősége mindenestre tökéletesen megtanult együtt élni a természettel, hiszen még a környékbeli erdőket is sorra felvásárolták, hogy megőrizzék a lepárló háborítatlan békéjét.

Ahogy a Yamazakiban, úgy a főzés során itt is különböző méretű és formájú üstöket használnak, ezzel biztosítva a széles portfóliót, de – részben a környékbeli lelőhelyek különösen lágy vízének, részben a szokatlanul vékony, nyílt lánggal fűtött üstöknek köszönhetően – a Hakushu párlatok még a Yamazakiból kikerülő italoknál is simogatóbbra sikerednek. Míg a Hakushu 12 éves változata egy izgatóan könnyed, a virágmézt idéző, enyhén tőzeges hangás költemény, addig a 17 éves Hibiki egy sötétebb színű, krémesen olajos, a narancsos csokoládéra emlékeztető, hihetetlenül intenzív ízcsoda.