A gin olyan gabonapárlat, amelyet jellemzően borókabogyóval
vagy/és más fűszerekkel ízesítenek.
A gin készítésekor a magas alkoholfokú gabonaszeszbe
borókabogyót és más fűszereket áztatnak, majd még egyszer lepárolják, és
minimum 37,5% alkoholfokon palackozzák. A rosszabb minőséget adó kevert gint
természetes kivonatokkal és aromákkal ízesítik, és nem desztillálják még
egyszer a palackozás előtt. A gin kifejezés a boróka növényre használt francia geniévre vagy a holland jenever szóra vezethető vissza, amely
borókát jelent. A holland jenever-t a
gin elődjének tartják, melyet legalább részben árpából készítették, és sokszor
fahordóban érlelték, így karakterében jobban hasonlított a whiskyre.
Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Gin
A borókát már a régi időktől kezdve gyógyhatású növénynek
tartották. Olasz szerzetesek már a 11. században is használták finomítatlan
szesz ízesítésére, gyógyászati célra. A borókabogyóval, ánizzsal, korianderrel,
köménnyel ízesített gabonaszeszek Hollandiában már igen régóta népszerűek voltak,
így nem meglepő, hogy a ma ismert gin feltalálójának a németalföldi orvost,
Franciscus Sylviust tartják. A gin III. (Orániai) Vilmos uralkodása alatt – aki
Hollandia, valamint Anglia királya is volt - terjedt el Angliában. Igen hamar a
legnépszerűbb italfajtává vált az országban, lepárlását ugyanis házilag is
engedélyezték, míg a külföldi italokra nagy összegű vámokat vetettek ki. A gin
a 18. század első felében alapozta meg rossz hírét, amikor is rossz minőségű,
sörfőzésre nem alkalmas gabonából készült, az egészségre káros terpentinnel
ízesített gint lehetett kapni a legtöbb szeszkimérésben. Az iparosodásban élen
lévő országban a rossz minőségű ital komoly társadalmi problémákat okozott,
amelyet a korabeli írók (Jonathan Swift, Daniel
Defoe, Henry Fielding) igen gyakran meg is jelenítettek műveikben. Az
áldatlan állapotokat az 1751-es szesztörvény rendezte, amely megszabta, hogy a
szeszfőzők csak legálisan működő kereskedőknek adhatták el párlataikat.
Kétségkívül legismertebb és legnépszerűbb fajtája a London
Dry Gin , amelyben a borókabogyón kívül egyéb más egzotikus növényeket is
áztatnak. Fűszeresebb típusa a Plymouth Gin, míg semleges ízű, de édesített
változata az Old Tom Gin. Persze máshol is készül borókával ízesített
gabonapárlat, gondoljunk csak a szlovákok nemzeti italára, a borovička-ra.
Ma már a gin az egyik legnépszerűbb koktélalapanyag, a jó
minőségű ginek pedig önállóan fogyasztva is nagy élvezeti értékkel bírnak.
Egyéb italokról 
A gin készítésekor a magas alkoholfokú gabonaszeszbe
borókabogyót és más fűszereket áztatnak, majd még egyszer lepárolják, és
minimum 37,5% alkoholfokon palackozzák. A rosszabb minőséget adó kevert gint
természetes kivonatokkal és aromákkal ízesítik, és nem desztillálják még
egyszer a palackozás előtt. A gin kifejezés a boróka növényre használt francia geniévre vagy a holland jenever szóra vezethető vissza, amely
borókát jelent. A holland jenever-t a
gin elődjének tartják, melyet legalább részben árpából készítették, és sokszor
fahordóban érlelték, így karakterében jobban hasonlított a whiskyre.
Kétségkívül legismertebb és legnépszerűbb fajtája a