DALWHINNIE

Egész Britannia egyik legeldugottabb és egyben legfagyosabb vidékén járunk, ahol az éves átlag éppen csak eléri a 6 °C-os hőmérsékletet. Ezen a zord vidéken, a felföldi Tromie folyó mentén, festői környezetben áll Skócia egyik legelvarázsoltabb lepárlója. A Speyside-tól mindössze 30 kilométerre délre, a Drumochter-hágó közelében álló lepárlót 1897-ben még Strathspey néven nyitotta meg kapuit, de egy évvel később – a Charles Doig által vezetett átépítésekkel együtt – átkeresztelték, és azóta a közeli Dalwhinnie település nevét viseli.Az elmúlt száz évben az üzem többször is gazdát cserélt, és a nyolcvanas évektől két komoly felújítást is megélt, íze azonban mindvégig a régi maradt. A Cairngorm-hegység olvadékából születő Allt an t’Sluic patak jéghideg vízét a mai napig egy klasszikus csőkígyós rendszeren vezetik át, és bár a gyár malátázóját már bezárták, Dalwhinnie whiskyje ma is régi fényében ragyog.

Skócia ma már csak második legmagasabban fekvő lepárlója (amióta a Braeval lepárlót 2008-ban újra megnyitották ) ugyan hivatalosan a Felföldhöz tartozik, testesen selymes, édesen füstös maltját kóstolva azonban sokan mégis a tipikus Speyside-whiskyk közé sorolják. Nem csoda, hogy a számtalan különleges italt produkáló üzem egyik legjobb italát ma a Diageo Classic Malt sorozatának egyetlen felföldi tagjaként jegyzik, olyan jónevű nedűkkel együtt, mint a Lagavulin, az Oban, a Talisker, a Cragganmore vagy a Glenkinchie.