A vodkáról

A vodkáról 

Tiszta, színtelen, lágy, semleges ízű, rozsból, árpából, búzából, kukoricából, burgonyából, vagy esetleg más alapanyagból (cukorrépából, melaszból, rizsből stb.) előállított párlat, amit rendszerint érlelés vagy hosszabb idejű pihentetés nélkül visznek a piacra. Az ital neve az orosz водка és lengyel wódka szavakból származik, melyek jelentése víz, kicsi víz, vizecske.

A vodkát mindenki az oroszok italának ismeri, de valójában nem lehet pontosan tudni, hogy lengyel vagy orosz eredetű-e. Az ital létezéséről szóló első feljegyzések az 1400-as évek elején, a mai Lengyelország és Oroszország területén keletkeztek, és akkoriban a többi alkoholos italhoz hasonlóan, a vodkát orvosságként is alkalmazták.

Miközben a többi szeszesital-gyártó hétpecsétes titokként kezeli, hogy miből és hogyan készül az itala, addig a vodkagyártók éppen ilyen hevesen védik az ízek kivonásának, eltüntetésének titkát. Azaz a vodka alapgondolatában különbözik a többi italtól. A gyártási folyamat leglényegesebb pontja és feladata ugyanis, hogy minden íz- és illatanyagot sikeresen kivonjanak belőle. Ezért nincs is különösebb jelentősége, hogy burgonya vagy valamilyen gabona az alapanyaga, annál fontosabb viszont a tisztítási folyamat, illetve a hozzáadott víz minősége. Ebből a szempontból a hagyományos réz üstös lepárlás kevésbé hatékony, mivel az alapanyagként felhasznált termény aromái jobban megmaradnak, (ezért van szükség egy második lepárlásra), míg az oszlop üstben történő desztillálás után egy tiszta, semleges párlat keletkezik. A gabonát először melegíteni kezdik, aminek hatására a benne lévő keményítő cukorrá kezd alakulni majd az erjesztés után kapott alacsony alkoholfokú cefrét kétszeres (rézüstben) vagy folyamatos (oszlopüstben) lepárló berendezéseken forralni kezdik, aminek hatására 50-60 fokos ital keletkezik. További desztillálással a vodka tovább tisztítható, és így akár a 95-96 térfogatszázalékot is elérheti. A teljes íztelenség elérése érdekében a vodkát ezután sok esetben leszűrik aktív faszénrétegen, homokon (egyes fajtákat akár 9-szer is), vagy egyéb más, például ezüst rétegen. Legfeljebb néhány nap pihentetés után a kívánt erősségre beállítva palackozzák.

Egy-két esettől eltekintve a vodkát nem érlelik fahordókban, viszont előszeretettel ízesítik. A lengyel és az orosz típusú vodka között a legnagyobb különbség az, hogy míg az utóbbinál a teljes íztelenség elérése a cél, addig Lengyelországban hagyományos módon, utólag ízesítik – paprikával, citrommal, mandarinnal, áfonyával, vaníliával stb. A vodka népszerûsége arra ösztökélte a világ nagy italgyártóit, hogy megteremtsék a maguk vodka márkáját, és hogy - alkalmazkodva a piac igényeihez - megkezdjék az ízesített vodkák gyártását is. Ma a vodka piacát az Oroszországban illetve Lengyelországban gyártott italok mellett az Egyesült Államok, és a Skandináv országok vodkái határozzák meg.

Semleges íze miatt a vodka az egyik legkedveltebb koktél alapanyag, mivel szinte bármelyik gyümölccsel vagy likőrrel párosítható. A vodkát, ha önmagában fogyasztjuk, jéghidegen a legjobb. Ízét jól kihozza a kaviár vagy valamilyen ízletes füstölt hal (pl. sprotni, lazac). Oroszországban sokan úgy fogyasztják, hogy kortyintás előtt uborkát harapnak hozzá. Világkarrierjében fontos szerepet játszott, hogy ez az egyetlen alkoholos ital, amelynek fogyasztása nem okoz fejfájást, másnaposságot és nem érződik a leheleten. A vodka a "legtisztább" italok egyike, hiszen a párlatban csak tiszta etil-alkohol van, és hiányoznak azok az aromák, amik a másnaposságért felelősek.